Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Barna Gábor: A jászdózsai lakodalom
Az utolsó kihirdetés előtt egy alkalommal a Jegyeseknek jeflyasoktatás on kellett résztvenniök. A pap által megjelölt napon, elmentek a plébániára, ahol a házastársak kapcsolatáról, a gyermeknevelésről ós más egyébről az egyház felfogását megismerték. Ezt ne-, vezték tanulásnak. A jegyesség ideje alatt, szinte napjainkig számos babonás szokást gyakoroltak. Ezek fő funkciója a menyasszony védelme volt. Legtovább, jóformán a A-o-es, 5o-es évekig az a szokás, illetőleg hiedelem élt, hogy a menyasszony cipőjébe tett pénzdarab távol — tartja a rontást. Ezt az eljegyzéstől az esküvőig kellett hordani, azaz 21 napon át.' Továbbá azt tartották, hogy a menyasszonynak azért kell a gyűrűjét a balkéz neveiét len ujján hordani, hogy meg ne rontsák. Az esküvőn a pap húzta a jobb kezére.A jegy gyűrűt levenni nem szabad, mert akkor " nem lesz szerencséjük egymáshoz. " Azt sem volt Ezabad megengedni, hogy a gyűrűt lehúzzák a menyasszony, - sem pedig már mint aszszony - ujjáról. Akinek ugyanis a levett gyűrűjét egy másik.asszony balkézzel a szeméremtestén háromszor végighúzza, azt az ura elhagyja. Esküvőre menet is érhette baj az ifjú párt. Meg lehetett rontani őket, ha valaki a templomajtóban feltört egy tojást, s azt ugy öntötte eléjük, hogy először a menyasszony lépjen keresztül rajta. " Akkor nem egyeztek, veszekettek." Ugyanezt érhették el - hiedelmük szerint — ha egy macskát engedtek át előttük. Természetesen ezek a babonás cselekmények, hiedelmek ma már.csak passzív tudást alkotnak. Senki sem gyakorolja őket kb. a 4o-es — 5o— es évek óta. A legidősebb korosztályon 2 kivül nem is nagyon hisznek már bennük. A lakodalmi előkészületek egyházi része a tanulással és a kihirdetéssel be is zárult. Ennél sokkal színesebb és gazdagabb volt magának a lakodalomnak az előkészítése, a tisztségekre felkérés, a vendéghivogatás, az ajándékok beszerzése, a véget nem érő sütés-főzés. A lakodalmakba Jászdózsán hivatásos, specialista vőfélyt hívnak. Emlékezet szerint minden lakodalomban csak egy .vőfély volt, mégpedig a vőlegényes háznál. Az esküvő előtt egy-két héttel a vőlegény családja, vagy csak a vőlegény felkereste a kiválasztott személye, és személyesen kérték fel a lakodalom legfontosabb tisztségének betöltésére. Erre nemcsak azért Yolt szükség, hogy Idejében tudomására hozzák a leendő vőfélynek a lakodalom Időpontját, hanem azért is, hogy a fizetségben, illetve annak módjában megegyez zenek. A vőfély szerepe u.i. nemcsak a lakodalom 1-2 napjára korlátozódott, hanem -mint a nagy esemény egyik legfontosabb tisztségviselője - szervező, irányító munkáját már öt nappal előtte megkezdte. Fizetsége változatos volt. Függött a meghívó család anyagi helyzetétől és magának a vőfélynek a pillanatnyi igényeitől, szükségleteitől is sokszor. Bérének nagyobb és számára fontosabb részét pénzben kapta meg , a körülményektől függően 8-15 pengőt a "pengős világban". Vagy minden meghívott ház után kapott 2o-3o fillért, vagy fix összeget kért. Olyan esetről is van,tudomásunk, hogy módosabb helyen pénz helyett földet / kb. fél hold / kért használatra. Ehhez járult még minden esetbon a sok ajándék, amit családjának hazavitt : sütemény, torta, kalács. A fizetség mellett nem hagyható figyelmen kivül az sem, hogy a vendégek meghívásakor mindenütt jól " megtraktálték " a hívogató vőfélyt. Az ajándékok között azonban mindig, megtaláljuk az Q CT házhovaló , vagy másképpen egy emberajándék ot / egy kalács, egy torta és egy sült-
