Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

nyitja. Termesz*tősen átvett a

: beköltözött lakosságtól idegen kulturális elemeket, de ezekot a helyi körülményeknek megfelelően alukitotta, módosította. Gondoljunk csak a boldoganyára, amelynek megszűnését a fejlett gazdasági viszonyok korán előidézték Jászdózsán. Vagy a karácsonyi széna hiedelme, a május 1-i harmatszedés is a helyi körülményekből következő sajátos fejlődést tanusit. A palóc betelepedések ós kulturális sajátosságok átvétele ellenére is annyira erős tényező volt ez a község kultúrájának fejlődésében, hogy megakadályozta a lakosság kultúrájának elpalócosodását. XXX ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban Jászdózsa néphitét irtuk le és hasonlítottuk össze a palócok néphitével. A leirás sorén a hagyományos, tematikus felosztást vettük alapul, vagyis a természeti hiedel leket, mitikus alakok hiedelmét, születés, házasság, halál és a jeles napok hiedelmeit is ^értettük. Természeti hiedelmek : Jászdózsán a természeti hiedelmek jelentős részét azok a másodlagos hiedelmek képviselik, amelyek funkciójukat tekintve már nem a természeti világkép, hanem a népi gyógyászat vagy a serkentő célú rituális cselekmények körébe tartoznak. E hie delmek másik jelentős részét a különböző idő- és termésjóslások alkotják. Az egyes termé sze\.i jelenségek, pl. nap, hold, föld elsődleges hiedelme alig ismert, , ellenben ezeknek az emberrel kapcsolatos vonatkozásai szerves részét alkotják néphitünknek. Egyes napszakok, - napfelkelte, naplemente - a rituális cselekmények sikeres elvégzésének előfeltételei. Pl. a betegségelháritó nagypénteki mosakodás napfelkelte előtt végzendő cselekmény. A szemmelvert jószágot napfelkelte előtt kellett háromszor átbujtatni a pendely visszáján, stb. Ezek együtt azt mutatják, hogy Jászdózsán a természeti világkép a tapasztalatoknak, tudásnak megfelelően módosult. Mitikus alakok ; Jászdózsán a legelevenebben élő hiedelmek. Közülük a boszorkényhagyomány áll előtérben, a többi emögött csak mésodlagosan, háttérben szerepel. Jászdózsén a következő mitikus lényeket ismerik : boszorkány, szemmelverő ember, garabonciás diák, hetedik gyerek, léleklátó, tudományos ember, markoláb, lidérc, hazajáró lélek. Vizilények közül : vizibornyu, vidra; ezenkivül a különböző tudós mesteremberek /pásztor, kocsis/, a községben megforduló vásározó idegenek közül a cigányasszonyok, kékitős asszonyok és a patkányküldő ember. A mitikus alakok rendszerére vonatkozóan megállapítottuk, hogy a boszorkényhagyomány köz ponti szerepe következtében magába olvasztott több olyan képzetet, amely eredetileg nem hozzá kapcsolódott : a garabonciás tudománykapásának motívumát és a lidércnyomás képze tét. Ez egyúttal a boszorkányhagyomány kopását is tanúsítja. Tehát a község néphitében a boszorkány alakja Őrzött meg több olyan vonást, amelyek a kopás miatt a többi mitikus lény alakjától elszakadtak. Életkorokhoz kapcsolódó hiedelmek : ezek közül a születés, házasság, halál hiedelmeit