Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Jászdózsa néphite
még területileg sem különülnek el, hanem vegyesen fordulnak elő. A karácsonyi széna hiedelmének részletes elemzése a két terület /palócok és Jászság/ el térő, külön fejlődését sugallja. Utolsónak a jeles napi harmatszedést vizsgáljuk meg. A harmatszedés azoknak a tejvarázs ló szokásoknak a körébe tartozik, amelyeket a marhanyájak első kihajtésának napján országszerte elvégeztek. Mindkét, vizsgált területünkön ismerik : a palócoknál az asszo nyok általáb-n Szent György napján /ritkán Szent Iván, Luca,,/ napfelkelte előtt kimen tek a határba és lepedővel felszedték a fűről, földekről a harmatot, miközben mondták : "szedek is, hagyok is I" Odahaza a kicsavart harmatból pogácsát sütöttek és megetették a tehénnel, hogy haszna legyen. Vagy a harmatos lepedővel megcsapkodták az állatot és a 61 kicsavart harmattal megitatták. Zagyvarékason mikor.ment ki a tehén először, lepedőt húztak utána az asszonyok és ezt este megitatták vele. Aki más elől szedte fel a,har62 matot, annak "nagy kanna tejei, vajai voltak, mink mag olyat fejtünk, mint a viz." Tarnaőrsön is Szent György napján szedték az asszonyok a harmatot. ^ Jászdó::sán a boszorkányok május 1-én napfelkelte előtt kimentek a határba és összeszedték abrosszal a harmatot. Odahaza megcsapkodták vele a tehenet, s a kicsavart harmattal megitatták a jószágot. A közölt adatok között egy jelentéktelennek látszó részelem mutatja a különbséget.Ugyan is a palócoknál a boszorkány harmatszedése általában Szent György napjához kapcsolódik, szemben Jászdózsával, ahol május l-hez kapcsolják e cselekmény végzését. A vizsgált jelenségünkhöz áttanulmányozott szakirodalomban nem találkoztunk a május 1—i harmatszadés sel. Az adatok túlnyomó többsége Szent György napjához, kisebbrészt pünkösd, Luca, uj — 64 hold, nagypéntek, kapcsolja. Tehát mindenképpen egy olyan jeles naphoz, amelynek néphitünkben gonoszűző, babonás szerepe van. Éppen ezért jelent problémát, hogy miképpen kapcsolódhatott Jászdózsán e hiedelem május 1—éhez. Különösén azért, mert a magyar nép hitben május 1-ének igen csekély a szerepe, amint erre Róheim Géza rámutat : "Annak,aki a nyugati népek folklóre-ját ismeri, a mi adatainkban az óvószertartások,bo65 szorkányüzések hiánya vagy legalábbis kevésbé szembeszökő volta a feltűnő," A palóc néphit-alapkérdőiv sem tartalmazza ilyen értelemben május l-t, ami mindenképpen igazolja, hogy az eddigi adatok szerint e napnak ott nincs ilyen szerepe. Ezért Jászdózsa esetében felmerül az a kérdés, hogy kopás következtében csúszott át erre a napra, május l-re a harmatszedés, vagy pedig eredetileg is ide kapcsolódott, s május 1 olyan babonás szerepU nap lett volna, melynek egyedül megőrzött hiedelme a harmatszedés ? A harmatszedés, mint serkentéssel egybekötött rontó művelet azoknak a védekező- és rontó szertartásoknak a körébe tartozik, amelyeket a marhanyájak első kihajtásának napján országszerte elvégeztek. Szendrey Ákos szerint az első kihajtás napja minden esetben valamilyen jeles nap volt, legtöbbször Szent György napja,^ Láttuk, hogy a palócoknál elsősorban ehhez a naphoz kapcsolódott, s május l-nek itt nincs hasonló szerepe. Ezért felmerült az a kérdés, hogy nincsen-e kapcsolatban a jászdózsai május 1-i harmatszedés a marhanyájak első kihajtásának Időpontjával, a hatérterminusokkal ?
