Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

Eredetével kapcsolatban többféle elméletet ismerünk i Bétky Zsigmond szerint a szláv maticfr nevü, hasonló szerepű oszlop magyar megfelelője. Gunda Béla szerint obi-ugor örökség, mivel szerinte a boldoganya elnevezés feltehetően a "gazdag, hatalmas anya" jelentéssel hozható kapcsolatba, s az valószínű az obi-ugorok istennojere utal. Vajda László : Rltustanulmányok I. A ház középoszlopának szakrális szerepéhez c. tanulmányában kifejti, hogy nem lehet genetikus kapcsolatot feltételezni a középoszlop kultikus jelenségei között ugy, hogy ez egyetlen helyről terjedt volna el, hanem szerinte éppen azért, mert a ház egyik szembetűnő szerkezeti eleme, mint pl. a tűzhely.vagy ajtófélfa, a rituális cselekmények végrehajtásában azokhoz hasonlóan a középoszlop is bárhol szerepet kaphatott.^ Tehát a különböző elméletek is azt mutatják, hogy a kérdés nincs megnyugtatóan lezárva. A boldoganya,magyarországi előfordulási területe a palócföld és a kisugárzási körébe eső Észak-Alföld. Ennek alapján vélekedik ügy Bakó Ferenc, hogy " ... a boldoganya etnikai meghatározó is, mert irodalmunk elfogadja Findura J.-nek azt a véleményét, hogy a középoszlop jellemzi a "palócmódra" épitkezést, ennélfogva a palóc néprajzi csoport anyagi és 47 szellemi kultúrájának egyik sajátos vonása." Ezután joggal felmerül az a kérdés, hogy a palócoknál ismeretes boldoganya megtalálható-e Jászdózsa,,illetve a Jászság kultúrájában ? Gyűjtéseim során nem találtam erre adatot Jászdózsán. Szabó László viszont a Jászság népi építkezésének vizsgálatakor azt tapasztalta, hogy a Jászság északi részének népi építkezése igen sok hasonlóságot mutat a szomszédos, dél-hevesi körzettel. Ez utóbbi területen általánosan ismerték a boldoganyét. A jelek arra mutatnak, hogy Jászdózsán is ismerhették egykor. Szabó László Jászdózsán átalakított formában felmért egy olyan szelemen-ágas tetőszerkezetű háztipust, amelynek tar 48 tozéka, szerkezeti eleme lehetett a-boldoganya. A szomszédos Jászárokszálláson még napjainkban is él a boldoganya emléke. Bakó Ferenc idézett munkájában leszögezi, hogy az Észak-Alföldön ismerték a boldoganyát, s ebbe a körzetbe a dél-hevesi siksági vidékeken kivül még a Jászság északi része is beleesik. A Jászárokszállással szomszédos Adácson /Heves m./ még ma is áll egy igen szép, boldoganyés ház. Mindezek alapján feltételezzük, hogy Jászdózsán egykor ismerték, de már olyan régen megszűnt, hogy az emléke sem él. E korai megszűnés oka az lehetett, hogy a Jászság lakossága fejlett gazdasági viszonyai következtében már a XVIII, század folyamán áttért egy ujabb, fejlettebb háztípus építésére, amelynek már nem volt mindén esetben szerkezeti eleme a boldoganya. Ezekből az ada tokból csak az,épületszerkezeti elem egykori meglétére tudtunk következtetni, magára a hiedelemre nem. Azonban ugy gondoljuk, hogy a kettő mindig szorosan összetartozott. Tehát a boldoganya egykor ismeretes lehetett Jészdózsán, azonban a helyi adottságok, fejlett gazdasági viszonyok korán előidézték megszűnését. Ha figyelembe vesszük, hogy a boldoganya a palócoknál fordul elő elsősorban, akkor az Észak-Jászságban, igy Jászdózsán is a palócok hatására honosodhatott meg, A Palóc Felderítő' Kérdőiv másik kérdése / 4o,sz./ a következőképpen hangzik :_a karé csonyböjti ebéd vagy vacsora előtt tettek-e szénét, szalmát, gyeplőt, baltát, láncot,