Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

tunk agy összetartozó területi egységet, jelen esetben a palócságét, A palóc markoláb ismerete már önmagában jelzi azt, hogy a lakosság egy része palóc eredetű, telepes. Visszatérve vizsgált területünkre, a Jászságra, megállapíthatjuk, hogy itt a palóc eredetű markoláb-hiedelom általánosan ismert. Mindkét hozzá kapcsolódó hiedelmet ismerik, éppen ugy, mint a palócoknál : égitestfogyatkozást okoz, ugyanakkor gyerekijesztő lény is. A Diószegi Vilmos által összeállított összesitő térképen a következő jász községek szerepelnek: Jászfényszaru, Jászdózsa

, Jászjákóhalma. Jászapáti, Jászkisér, Jészladány, Jész39 alsószantgyörgy. Jászdózsán a markolábbal kapcsolatban a következőket gyűjtöttük : a nap- és holdfogyatkozást az okozza, hogy "megeszi a markoláb!" A rossz gyereket többek között a markolábbal 4o ijesztgették : "Vigyázz, mert megesz a markoláb !" A markolábot állatnak, valamilyen madárnak képzelik, de mondhatjuk, hogy nincs róla konkrét elképzelésük. A markoláb-hiedelemre vonatkozóan Diószegi Vilmos nyomán megállapíthatjuk, hogy Jászdózsán, illetve az egész Jászságban a palóc betelepedések következtében válhatott ismertté. Jászsági előfordulása a palócok és a Jászság etnikus kapcsolatának legfőbb bizonyítéka. A soronkövetkező elemek vizsgálata már más problémákat vet fel. A markoláb-hiedelem vizsgálatakor kitaposott uton jártunk. Diószegi Vilmos tisztázta e hiedelem etnikai szerepét. Feladatunk csupán az volt, hogy bemutassuk e hiedelem jászsági előfordulásait és rámutas sunk ezzel a Jászság és a palócok etnikus kapcsolatára, Jászdózsai gyűjtéseim meggyőztek arról, hogy a Jászság és a palócok etnikus kapcsolatának kérdése a néphitben ennél jóval bonyolultabb formában is felvetődik, s ugy látom, hogy inkább ez az általános, A kérdés nehézségeit, bonyolultságát szeretném megvilágítani a további elemzések során. Látni fogjuk, hogy a vizsgálatra kerülő hiedelmek munkánk fő kérdését, az etnikai kapcsolatok kérdését különböző megvilágításba belyezik. A hiedelmeket a palóc Felderítő Kérdőívből vettem /boldoganya, karácsonyi széna/. Ezek olyan hiedelmek, amelyek vizsgálata a palócoknál valamilyen tanulsággal járhat. Ezenkívül saját megfigyelésme alapján választottam ki a tejvarázsló hiedelmek köréből a harmatszedést, A markoléb-hiedelemtől alapvetően megkülönbözteti őket az, hogy nem etnikai sajátosságok /talán a boldoganya kivételével, de ez még nincs kellőképpen tisztázva/, hanem a magyar néphitben többé-kevésbé általánosan ismert jelenségek, , A boldoganya hiedelmét magával az épületszerkezeti elemmel szoros összefüggésben vizsgálhatjuk meg. A Felderítő Kérdőiv ezzel kapcsolatos kérdése / I3. és 14.sz/ igy hangzik : Emlékeznek-e olyan házra, melyben a lakószoba közepén, vagy a kemence belső sarkánál a raestergerendát egy faoszloppal megtámasztották ? Milyen cselekményeket ismertek az emli-, tett oszloppal kapcsolatban ? /pl. imádkoztak az oszlop előtt, fontak róla, irtak rá,stb.} Bakó Ferenc : Település, népi építkezés c. munkájában röviden összefoglalja a boldoganyával kapcsolatos magyar elméleteket, A ház középoszlopa, amelyet a palócok boldoganyának neveznek, a mestergerendát tartó faoszlop, amely a lakótérben a kemence közelében található. Ruhákat, használati tárgyakat akasztottak rá, de ezen kivül kultikus szerepe is 43 volt : a hagyomány szerint a háziak előtte imádkoztak, - 135 -