Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

A jeles napok hiedelmeinél hangsúlyoztuk erős vallésl orientálódásukat és szokásokhoz való kötődésüket. Rámutattunk azokra a tényezőkre, amelyek e hiedelmek kopásét tanúsítják. Ezt egyrészt egyes hiedelmek és szokások módosulása tanúsította : pl. a karácsonybőjti ebéd ételeinek leszűkülése következtében a hozzá kapcsolódó hiedelmek is lekoptak. A gyógyító célü karácsonyi morzsa összegyűjtése áttevődött a böjti vacsoráról a karácsonyi, mér nem böjti ebéd idejére. Másrészt láttuk, hogy egyes hiedelmeket már több jeles naphoz füz az emlékezet: pl. az egészségbiztosító rituális mosakodás nagypéntekhez, pünkösdhöz éa vízkereszthez kapcsolódik. Ez is a jeles napok hiedelmeinek kopását tanúsította, AAA II. Munkánk második részében a Jászság éa a palócok etnfkus kap

csolatát vizsgáljuk meg. Leírásunkban az volt a cél, hogy minél teljesebb képet nyújtsunk egy jászsági község hitt világáról. Igyekeztünk a néphit helyi jellegzetességeit, a nagyobb összefüggéseket faltárni. Most néhány hiedelem aprólékos elemzését végezzük el azzal a szándékkal, hogy rajtuk keresztül vessük fel azokat a kérdéseket, amelyeket a palócok és a Jászság néphitének etnikus vizsgálata magában rejt. A XVII. és XVIII. század folyamán, a török hódoltság utáni időszakban a Jászságot palóc telepesek népesítették be. A betelepedésekről a Pentz-féle összeírásból /1699/ szerezhe22 tünk adatokat. , Fodor Ferenc : A Jászság életrajza c. munkájában behatóan foglalkozik 23 az összeírással. Részletesen elemzi, hogy a jász községekben a hódoltság utáni időszakban milyen volt a helybeli és Idegen lakosság arányszáma és hogy honnan, mely vidékekről érkeztek a telepesek. Pentz Ugyanis megadja, hogy az összeirt családokból ki a helybeli és jövevény, valamint azt, hogy a jövevényak honnan származnak. VizsgáiL községünkben Jászdózsén az 1699-ben összeirt családokból a helybeliek és Idegenek aránya : helybeli 24 53,9 %, idegen 46,1 tehát a törzslakosság számszerű túlsúlyban volt. Az Idegenek származási helyét viszont csak hozzávetőlegesen adja meg az összeirás. Legtöbb esetben csak annyit állapit meg, hogy az illető peregrinus, tehát idegen eredetű, de a község ne25 vét, ahonnan jött, nem közli. A megfejthető nevü községek alapján Fodor szerint a Jászságba összesen 25 vármegyéből érkeztek a telepesek, amelyek közül a Jászságot körülvevő felvidéki palóc vármegyék, főleg Heves, Nógrád,,Borsod bocsájtották ki a legtöbb tele ' 26 pest, a többi megye csak 1-2 községgel szerepel. Tehát a Jászságot, igy Jészdózsát is a hódoltság utáni időben főként palócvidékről származó telepesek népesítették be. Fodor kiemeli, hogy a betelepedés nem tömegesen, hanem családonként, beszivárgásszerüen ment végbe, ami nyilván előidézte az idegen lakosság asszimilációját a helyiek javéra. Ezt segítették elő ezen kivül a Jászság közjogi viszonyai is, mivel a beköltözött lakosság csak 2' akkor részesült a szabad jászok jogaiban, ha ők is magyarnak, jásznak vallották magukat, A beköltözött lakosság asszimilációja a kultúra vizsgálata terén igen fontos tényező. Jelentőségére a későbbiek folyamán még külön kitérünk. A XVII. és XVIII. századi betelepedéseken kivül más természetű hatások is érték községünket, a palócok felől. Jászdózsa a Jászság északi részén fekszik, Heves megye szomszédságában. A községet gazdasági, társadalmi kapcsolatai is erre, észak felé orientálták. Külö -