Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Jászdózsa néphite
nos tekintettel a közeli Tar naőrs /Heves m./ községre, ahonnan még el vétve házasodta k is. Erre jártak vásá rba /Tarnaőrs/, búcsúkra /Tarnaőrs, Mátraverebély/, léleklátó és tudományos emberhez /Dormánd,Feldobrő,Fogacs/, erről a vidékről érkeztek a különböző vándor árusok is /felvidéki tótok/. Összekötőkapocs volt,a két vidék között a katolikus vallás is. Mindkét vidék az egri egyházmegyéhez tartozott. A közös vallás jelentőségét akkor láthatjuk, ha figyelembe vesszük, hogy az eltérő felekezetűek legtöbbször egyetlen községen belül is elszigetelődnek egymástól, s ez a kultúra terén is megmutatkozik /pl. Jászklsér, vagy Törökszentmiklós református és katolikus lakossága /. A közös vallás integráló hatását szépen mutatja Szent Vendel kultusza, mely a palócföldről lehúzódik a Jászságba is, de már az Alföld délebbi, Jászságtól délre eső részein nem ismeretes."* /A legdélibb Jészboldoghéza-Jászberény vonalára esik,/ Emellett természetesen ki kell térnünk azokra a tényezőkre is, amelyek a többi jászsági községgel,kötik össze Jászdózsát. Ezek a kapcsolatok is főleg gazdasági, társadalmi természetűek. Jártak el vásárra Jákóhalmára, Jászberénybe, tudományos emberhez Jászladányba, Jásztelekre, Jászárokszállásra, léleklátóhoz Jászberénybe, bücsura különösen Jászjékóhalmára és Jászberénybe mentek. Házasságot a dózsaiak a környező jász községek közül főleg a jákóhalmaiakkal kötöttek. Valamennyi felsorolt tényező, jász-palóc történeti kapcsolat, a palócokkal való földrajzi szomszédság, a palóc és jász társadalmi, gazdasági kapcsolatok alapján arra keressük a választ, hogy kimutatható-e a Jászság és a palócok etnikus kapcsolata a néphit terén. A Jászdózsára betelepedett palócok módosítottak-e a törzsíakossag kultúráján s ennek milyen nyomai találhatók meg ma. Munkánk tulajdonképpeni célja két terület /palócok és Jászság/ etnikus kapcsolatának tisztázása. Az, etnikus"kapesölatÓK Konkrét 'bizonyítékai az etnikus jegynek tekinthető kulturális elemek, A néphit köréből Diószegi Vilmos kutatásai nyomán a markolábot /égitest-fogyatkozást okozó és gyerekijesztő lény/ tekintjük annak. A markoláb szerinte un. etnokul— 29 turális specifikum, amely éppen a palóc népi kultúra sajátossága. Jászsági, illetve jászdózsai előfordulása már önmagában bizonyíték a palócok és a,Jászság etnikus kapcsolatára, mint ahogy ezt Diószegi Vilmos külön tanulmányban kifejti.^ 0 A néphit köréb ől az eddigl kutatások szerint ez a z egyedül i palócok ra utaló hiedelem. A markolábon kivül jelen tanulmányunkban azonban még néhány hiedelmet vizsgálat alá veszünk. Ezeket a palóc Felderítő Kérdőívekből vesszük.^**" A Bakó Ferenc szerkesztésében megjelent kérdőív 57 kérdésben foglalja össze a népi kultúra területéről azokat a jelenségeket, amelyeket a jelenlegi kutatások szerint a palócokra legjellemzőbbnek tartanak. A kérdőívből a markolábon kivül a 32 boldoganya és a karácsonyi széna hiedelmét elemezzük. Ezek a markolábbal ellentétben nem etnikus jegyek, hanem szélesebb körben ismert hiedelmek. Vizsgálatukat az indokolja, hogy a palócoknál ezek a. hiedelmek valamiféle sajátosságot mutathatnak, mint ezt a későb T biek során látni fogjuk. Nyilvánvalóan ez az oka a palóc kérdőivbe való felvételüknek is. Jászdózsai gyűjtésem során ezenkívül felfigyeltem egy olyan szokatlan néprajzi jelenségre is, amelynek külön vizsgálatát ugyancsak szükségesnek találtam. Ez a Szánt György napi tejvarázsló hiedelmek köréből a harmatszedés , amely Jászdózsán szemben az országos néphitanyaggal,nem Szent György napjához, vagy,valamilyen babonás naphoz /Luca, kara csonybőjt, stb./ hanem május 1-hoz kapcsolódik. Ennek a napnak a magyar néphitben igen
