Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )

Gulyás Éva: Jászdózsa néphite

gyereknek nem járt koporsó, egyszerű faládát kapott. Hasított ingbe öltöztették, a bába a hóna alatt kivitte a temetőbe és valamelyik öreg halott vagy rokon sírjának az oldalába ásta. Ritka volt a kereszteletlen gyerek, mert tartottak otthon szentel-4 vizet és a bába megkeresztelte. Ezt " bábakeresztségnek M nevezték. Túlnyomórészt a halva született gyerek volt kereszteletlen. A halottat a kívánsága szerinti ruhájában temették el, A férfiakat régen ünneplő ruhában, hónuk alatt kalappal, az asszonyokat templomi ruhájukban, selyemkendőben és fejükön " fékető "-vei. Az olvasót, imakönyvet, zsebkendőt mindig a bal kezükbe kellett helyezni. Az eladó lányt menyasszonyi ruhában temették el, menyasszonyi koszorút és fátyolt raktak rá. A barátnői a temetésen pérban és muzsikával kisérték, mintha a lakó dalmát tartanák. A legényt ünneplőben temették és hasonlóképpen párban és muzsikával kisérték a temetőbe. A temetés napján halotti tort tartottak. Disznópörkölt és perec az étrendje, de szegé nyebb.helyeken csak perecet sütöttek és az asszonyok kávét, a férfiak pálinkát ittak mellé. A perecből adtak a koldusoknak is. A fiatal lány vagy legény halotti torán a lakodalmakon szokásos ételt, birkapörköltet készítettéit, Meghivták rá a lány vagy le gény barátait és mulattak, mintha a lakodalmát ülnék meg. A torban a halottnak is tettek teritéket, tálaltak a részére. Ezt később nagyobb ünnepekmaikalmával is megtették. A temetés után hét nappal a halott ruháit kimosták és odaadták a szegényeknek, vagy eladták. Hogy a halott ne járjon haza, már temetéskor többféleképpen gondoskodtak ±óla. Mikor koporsóba tették, a,szemfedőt rajta hagyták, de késsel nyilast hasitottakraj

ta, hogy lásson a túlvilágon. Hasonlóképp cipőt szoktak húzni a lábéra, hogy tudjon járni. Ugy tartják, hogy a halott a temetés napján hazajön a szállást megköszönni. Abban a ruhában jár vissza, amiben eltemették. TöBbféleképpenad jelt magáról : n a lámpaüveghez ütött valamit és megrepedt ", vagy ha megcsörren a pohár, vagy ha a padlásról zaj hallatszik, stb. Mindezekből következtettek a halott visszatérésére. Általában valamilyen kívánsággal jár vissza, amelyet a hozzátartozói a léleklétótól tudhatnak meg. Pl. a nyugalma érdekében adják meg a szomszédnak a kenyértartozást. A kereszteletlen gyerekért imádkozni szoktak, a halottakért időnként misét szolgáltattak, vagy alamizsna kenyeret " knduscipót " } rt perecet rt adtak a szegényeknek. Jeles napok hiedelmei A parasztember életrendjében a jeles napoknak a hétköznapokhoz hasonlóan jelentős szerep jutott. A munkavégzés szokásos menetében változást idézett elő egy-egy jeles nap, A parasztember azzal tisztelte meg az ünnepnapot, hogy aznap nem dolgozott. A pihenésnek ugyanolyan jelentőséget tulajdonított, mint a munkának. Ezzel kapcsolatosak az év jeles napjaihoz kötött munkatilalmak, amelyek a munkavégzés sikerére, a család, ház biztonságára döntő befolyással voltak. Pl. n Ünnepnapon nem szabad szántani, mert nem lesz jó a termés, elveri a jég. "