Szabó László szerk.: Jászdózsa és a palócság (Tematikus és lokális monográfiák 1. Eger, Szolnok, 1973 )
Gulyás Éva: Jászdózsa néphite
csolatban sok terinésjóslást ismernek, pl. : " Ha Vince napján csorog az. eresz, akkor sok bor lesz. A nagypénteki esőről azt tartják, hogy ahány csepp eső, annyi csepp méreg a termésre. A vihart szintén a garabonciás támasztja. Régen harangoztak elé, hogy elhárítsák. Jégveréskor , jégeső esetén védekezésül a ház elé dobták a baltát és a sütőlapátot. A villámot " ménkű "-nek nevezik, a villám gyújt, a ménkff meg agyoncsap. Arra a hely~ re csap, ahol nagypénteken mosott ruha, vagy tüz van. Ilyenkor eloltották otthon a tüzet, nehogy becsapjon a villám. Szentelt füvek keverékét / virágvasárnapi barka, urnapi sátorfü, szentelt buza / tartották a padláson, hogy a villám ne verjen a házba. A szentelt barkát is azért tették az ablakba, hogy az " Istenharagjától " megvédjék a házat. A barkát még a legyek távoltartása miatt is az ablakban tartották. Nem volt szokás az eresz alá szúrni, mint a palócoknál. Tehát Jászdózsán az egyes természeti jelenségek, pl.nap, föld, ég_ elsődleges hiede lemköre kevésbé ismert, ellenben ezeknek az emberrel kapcsolatos vonatkozásai szerves részét alkotják néphitüknek. Pl. egyes napszakok, napfelkelte, naplemente a rituális cselekmények sikeres elvégzésének előfeltételei. Az egyes növények, állatok teremtési hiedelmei,ismeretlenek, ellenben ezeknek a népi gyógyászatban való felhasználásuk igen elterjedt. Igy Jászdózsán az általános természeti hiedelmek jelentős részét azok a másodlagos .hiedelmek képviselik, amelyek funkciójukat tekintve már nem a természeti világkép, ha nem a népi gyógyászat vagy a serkentő célú rituális ose lelemények körébe sorolhatók. Ezenkívül e hiedelmek másik jelentős részét a különböző idő- és termésjóslások alkotják, amelyeket a gazdálkodó parasztember ugyancsak az égitestek változásaihoz kötött. Esetenként találkozunk a természeti jelenségek természettudományos magyarázatával is, g pl. " A Föld gömb alakú és ellipszis pályán forog." Ezek is azt igazolják számunkra, hogy Jászdózsán a természeti világkép az emberi- és munkakörnyezetnek, az emberi tapasztalatoknak megfelelően módosult. Mitikus lények Jászdózsán talán a legélőbb hiedelemcsoport a mitikus lények csoportja. Közülük a ha gyomány intenzitását tekintve a boszorkányé a főszerep, de mellette sok más mitikus lény hiedelmeit is, bár elég szórványosan, megtaláltuk. Igy a következőket ismerik : boszorkány, szemmelverő ember, garabonciás diák, hetedik gyerek, léleklátó, tudományos ember, markoláb, lidérc, hazajáró lélek; vizilények közül : vizibornyu, vidra, ezenkívül a különböző tudós mesteremberek / kocsis, pásztor /, a községben megforduló yásározó idegenek közül a cigányasszonyok, kékitős asszonyok és a patkányküldő omber.
