Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. A kerengőudvar közepén épült fel a románkori Szent István-kápolna, amelyet 1937-1938-ban tártak fel, majd Kozák Károly 1984-ben hitelesítette a maradványait.11 A mi ásatásunk a kápolnát nem érintette. A káptalani kerengő felépítése már feltételezi a székesegyház nyugati részének kiépítését, melynek csak az északi falát érintette 2016-os kutatásunk. A korai püspökvár A székesegyháztól nyugatra egy négyszögletes alaprajzú, kváderkövekből épült falrendszer nyomaira bukkantunk, amelyet az első egri várnak tekinthetünk. Ennek északkeleti része a későbbi gótikus püspöki palota most feltárt keleti végének középtengelyében került elő. Itt a káptalani kolostor északnyugati sarkához épült 12. századi kis torony nyugati oldalára egy új, vékony kváderfalakkal övezett helyiséget építettek, aminek a révén a kolostor északi szárnya a nyugati szárny nyugati homlokzatáig tolódott előre. Az új helyiség északi kváderfalának néhány részletét és nyugati falalapozásának egy rövid fennmaradt szakaszát találtuk 11 Kárpáti 2010.80-83. meg. Eme vékony kváderíal egy olyan alapozásra épült, amely a kolostor újonnan kialakított északnyugati sarkától kissé nyugat felé megtört vonalban folytatódott északnyugati irányba. Ezen már a várfal emelkedhetett. A várfal délkeleti sarkát a későbbi provizori palota nyugati fala mellett találtuk meg. Az itt feltárt falsarok iránya illeszkedett a tőle keletre álló korai palotaépület tájolásához, tehát építése idején a korai palotaépület még minden bizonnyal állhatott. A régi palotaépület és az új falsarok között egy rámpát alakítottak ki, amely a falakkal övezett terület magasabban fekvő belső udvarára vezetett fel. A falsarok alapozása melletti rámpa feltöltési rétegéből 12. század végi, 13. század eleji kerámiatöredékek kerültek elő, a falban pedig egy másodlagosan felhasznált 12. századi oszloplábazatot találtunk. Az 1200 körül épült vár nyugati falának kiszedett alapárkát és kváderköveinek törmelékét még Kozák Károly figyelte meg 1973-ban a múzeum egykori képtárépülete és a gótikus püspöki palota közötti területen. Itt a falon kívül egy árok nyomai is előkerültek.12 A káptalani kolostort is árok vehette 12 Kárpáti 2004.11. Kárpáti csak a sáncot említi, de az ásatási dokumentációból lehet tudni a falomladékról is. 56 5. kép Az egri püspöki központ a 13. század elején
