Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Buzás Gergely: Jelentés az egri vár 2016-2017-ben lezajlott régészeti kutatásairól
BÚZÁS GERGELY tunk (egyiket sem bontottuk ki). Délre három, nagyrészt ép földsírt tártunk fel. Az egyik sírt a templom harmadik gótikus támpillére vágja. A faltól nyugatra két hasonló sír részleteit találtuk meg. Az északabbiknak csak a vége lógott bele a szelvénybe, de ez érintetlennek tűnt, legalábbis a nyugati szélső fedlapja a helyén volt, a délebbinek viszont hiányoztak a fedlapjai, és déli fala felett utólagos rátemetkezést tártunk fel. A kerengőfaltól északra, a 2. támpillér előtt egyetlen kőlapos sír csekély maradványait találtuk meg. A sírt a támpillért körülvevő, 2000-es években ásott drénárok pusztította el. A drén kiépítése során, az elpusztított sír fölé, egy furcsa, két részes „sírrekonstrukciót” építettek. A szétdúlt kőlapos sírtól keletre egy ép, de melléklet nélküli földsír is előkerült, amit feltártunk. Kozák Károly 1984-es ásatása során rábukkant a keleti kerengőfal középső részének udvari falsíkjára is, bár ezt altkor még nem tudták értelmezni. A kerengő észalti szakaszát 2017-ben tártuk fel. A folyosó járószintje magasabban helyezkedett el a 12. századi káptalani épület építési szintjénél. Erről a magasabb szintről vezetett le egy lépcső a káptalani épület keleti részében a kerengőbői. A lépcsőre nyíló ajtó kerete már nem maradt meg, de az épület déli falán a kerengő járószintje alatti alsó kvádersor még megvan, innen tudható, hogy az ajtót csak utólag, a kerengő építése során nyithatták a korábbi falba. Az északi kerengőfolyosó területén is több, jobbára melléklet nélküli sír került elő. A sírokba általában többször temetkeztek. A fentebb említett II. Béla pénzzel datált sírban is két temetkezés volt, a sírt egy faragott, de diszkeden kőlap fedte. Tőle keletre egy téglafalazatú, kőhasábokkal fedett sírban szintén több temetkezést lehetett megfigyelni. A kerengőfal szerkezet az északi oldalon jól rekonstruálható: A 60-65 cm vastag, kváderekből épült térdfal több szakaszon fennmaradt. A kőtári anyagból ismert egy olyan 42,5 cm vastag ikeroszlop lábazat, amely e térdfalon állhatott. Mivel az oszloplábazat vastagsága nem éri el a térdfal vastagságát, feltehetően pillérek szakaszolták a kerengőnyílásokat. A 2017-es ásatáson, újkori másodlagos befalazásokból előkerült két profilálatlan faragott kő ívrészlet. 2016-ban pedig egy ívek közé illeszkedő háromszögű kvádert találtunk itt. Ezekből rekonstruálható a kerengőnyílások ívezete és a felettük emelkedő kváderfal. 4. kép Az egri püspöki központ az 1130-as években
