Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 5. A B 7. kép A-B Csókakő, vár. Zsigmond kori kályhacsempék az alsóvári felső teraszról (fotó: Hámori Péter, rajz: Éber Magda) hasábkövekből rakott, jó állapotban fennmaradt lépcső jelöli ki. ( 11. kép) A dzsámit a vár belsejébe vezető falszoros kövezett útjáról a már említett, a felső teraszra vezető, többperiódusú lépcsősoron (D1 ) lehetett megközelíteni. A dzsámi feltárása során előkerült pénzek és a régészeti megfigyelések alapján kezdetben úgy véltük, hogy a dzsámi megépítésére a 17. század elején, első évtizedeiben kerülhetett sor, és számolhattunk egy megújításával (átépítésével), ami az 1630-1640-es években következhetett be.7 9 Az újabb kutatások során, a történeti adatok újragondolásával a dzsámi régészeti adatokon alapuló keltezése finomítható volt. Sudár Balázs rámutatott, hogy az alapítás idejével kapcsolatban kérdéseket vet fel az a körülmény, mely szerint az imahely uralkodói alapítás volt,10 * az uralkodó tartotta fenn, személyzete a fizetett zsoldosok között szerepel. Uralkodói imahelyet egy település, vár elfoglalását követően létesítettek az oszmánok. Csókakőn, úgy tű9 II. Mátyás (1608- 1619) és II. Ferdinánd (1619 1637) érme. 10 Kvlia Cselebi szerint az építés III. Murád szultánhoz (1574 1595) köthető, ez azonban tévesnek tűnik, inkább III. Mchmedről ( 1595 1603) lehet szó, a várat az ő idejében foglalták vissza, több alkalommal is. Evlia 1908.51 ; Hvliya 2003.28., a szöveg újabb magyar fordítását lásd 1 Iatházi- Kovács-Sudár 2017a. 52. Lásd még Sudár 2014.235. nik, erre nem került sor 1543-1544-ben, a zsoldjegyzékek adatai szerint a helyőrségben csak a 17. században jelentek meg vallási alkalmazottak (müezzin, imam)}' A vár a tizenöt éves háború során többször cserélt gazdát, a dzsámi alapítására így az erősség egy újabb oszmán birtokbavétele szolgáltathatott okot.12 A történeti események alapján az uralkodói dzsámi 1599-ben vagy 1602-ben (egy oszmán visszafoglalást követően) épülhetett,13 a 17. században pedig ezt az objektumot építhették át. Nem tudjuk, hogy a 17. századi építkezések14 a lábazat átépítését is magukban foglalták-e, vagy csak a felépítmény megúj ítását j elentették. A dzsámi kőlábazatának nagyon kicsi az alapterülete, melynél azonban a felépítmény nagyobb és nagy valószínűséggel faszerkezetű lehetett, a déli fronton „kiugratva” a lábazat síkjából. Az épület külső formájában az oszmán építészet 11 Hegyi 2007.1019,1021-1022; Sudár 2014.23S. 12 A történeti eseményekről részletesen lásd Hatházi 2010. 127-132, további irodalommal. 13 Bár a pénzek 17. századi építkezésre utalnak, a 16. század végi építést az egyéb régészeti leletek sem zárják ki. Azokat ugyanis a századforduló szóban forgó 8 10 éves periódusán belül nem tudjuk pontosabban keltezni. 14 A17. század első felében a vár meghatározó személyei Sábán aga (dizdár) és Oszmán kethüdá, az imahely átépítői s így pénzügyi támogatói ők lehettek. 1608-ban tűnnek fel először a zsoldjegyzékben, de még 16311632-ben is elöljárók a várban. 34
