Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 5. - Váraink. Múlt, jelen, jövő. A Dobó István Vármúzeumban 2019. április 25-26-án megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 38. (Eger, 2019)
Hatházi Gábor - Kovács Gyöngyi: A csókakői vár régészeti kutatása, 2014-2017
HATHÁZI GÁBOR - KOVÁCS GYÖNGYI 8. kép Csókakő, vár. Az alsóvári felső terasz belső udvara a feltöltéssel, háttérben a 15. századi befalazott, boltozott kapu (fotó: Kovács Gyöngyi, 2016) jellegzetes, konzolokra vagy oszlopokra kiülő, faszerkezetű felépítménnyel rendelkező régi lakóházaihoz hasonlíthatott. Minaretje - miután annale építése nem kötelező érvényű - talán nem volt, de ha mégis, valószínűleg fából épült. A dzsámi a téglalap alaprajzúak közé sorolható, melyeknél a bejárat a rövidebb, északnyugati oldalon nyílt. Faszerkezetű felmenő résszel rendelkező dzsámit (illetve ilyennek maradványát) ma még nem ismerünk Magyarországon, így a csókakői építmény a maga nemében egyelőre egyedülálló a magyarországi oszmán vallási építészeti emlékek között. A dzsámi helyét és alapjait egy vázlatos térképrajz is jelöli. E térképrajz a karlsruhei Badeni Tartományi Főlevéltárban található, jelen ismereteink szerint az egyetlen korabeli térképi forrás a dzsámiról, de egyúttal a vár egészéről is.15 ( 12. kép) A rajz keletkezését sokáig 1690 körűire helyezték, azonban az ásatási eredmények (lásd később) alapján biztosan korábban készült. A dzsámi korai keltezése nyomán reális lehetőségként merült fel, hogy a francia nyelvű térkép az egyik tizenöt éves háborús ostrom során, 1601-1602-ben készült, 15 Kisari Balla 2000. 516. Az alaprajzra vonatkozó korábbi szakirodalmat lásd Hatházi 2010.67. jegyzet. esetleg 1601. szeptember 10-e körül.'6 Fia ezt elfogadjuk, akkor a dzsámi korai változata (és a később tárgyalandó, a déli várfalhoz épült épületsor) 1601. szeptember 10-11-e előtt már állt, azaz a dzsámi építésére már 1599-ben sor kerülhetett A térképvázlat új keltezése magyarázatot adhat arra, hogy az miért őrzi a vár déli beépítésének egy, a feltárások megfigyelései szerint egyértelműen korai állapotát; illetve készítője miért ismeri ilyen pontosan a dzsámi helyét, és az épület funkcióját. Az 1687. évi visszafoglalást követően keletkezett 17. század végi, 18. századi keresztény leírások ugyanis nem említenek dzsámit Egy 1690-es német-latin nyelvű várleírás szerint a várban „Az épületek magyar, vagy inkább török módra kőből épültek".1' A leíró tehát még érzékelt „török módra épült” épületeket, de dzsámit nem. Az előtte álló, (romos?) épület egykori funkciójával nem volt tisztában. A dzsámi és a karlsruhei térkép módosított keltezése, valamint a 2015-2017. évi kutatási eredmények új megvilágításba helyezték a vár néhány további részletét is. 16 2016. évi összefoglalásunkban (Hatházl Kovács 2016. 128.) már jeleztük, hogy a térkép 1690-nél biztosan korábbi, azonban keletkezését még a 17. század középsó harmadára gondoltuk. 17 Vő. Urbaria d Consaiptiones 1967.100 101. továbbá Jf:n hy 1971.9. 35
