Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk

H. SZÍ LASI ÁGOTA

szerzetes festette. Érdekes kérdés, hogy a pompát kedvelő, építészei, szobrászai, ötvösei... tekintetében oly igényes Barkóczy, miért elégedett meg e bécsies, akademizáló, de Paul Troger stílusát inkább csak utánzó kismesterrel. Magyarázatot talán az irgalmasok Protocollumában találhatunk, mely szerint 1753- ban öt, meglehetősen nagy, új festményt készített Lucas Huetter testvér Androvics Miklós egri kanonok („opitulante Benignissimo Benefactore”) költségén, tehát az ő megrendelésére. A képek a szerzetesrend és az egri konvent védőszentjeit Istenes Szent Jánost61 és Szent Józsefet - ábrázolták, valamint a bőkezű adományozókat és jótevőket örökítették meg, akikről a szerzetesek imádságban is megemlékeztek. Az első az elhunyt alapító, gróf Erdődy Gábor Antal püspök képmása,62 a másik gróf Barkóczy Ferenc püspök képmása, a harmadik pedig „jótevőjük”,

Androvics Miklós egri kanonok

egri püspök és a kanonok! kar tagjai voltak.

1753- ban az egri irgalmasok refektóriumának lambériáját díszítette 39/48 festett fatáblából álló újtestamentumi képsorozattal.

1754- 58 között oltárképeket festett Egerben a ferenceseknek (Szent Ferenc, Szent Antal), a szervitáknak és az irgalmasoknak, de ismertek oltárképei a felnémeti és az erdőteleki (Vizitáció, Mária finom alakú, kecses rokokó hölgy, florentin kalapban, erős a hasonlóság a refektórium Noli me tangere!

Mária Magdolnájához) templomokban is.

Egy canonica visitatio szerint, Luca testvér 1755 körül az egész verpeléti templomot kifestette. Több kisebb munka elsősorban arcképek - elkészítése után 1758-ban fejezte be Androvics Miklós egri házának, a kispréposti palotának a belső festési munkálatait. 1760-ig folyamatosan festett különféle műveket az irgalmas rendház számára, így ablaktáblákat a szerzetesi cellák, illetve a gyógyszertár ablakaihoz és kis ájtatos-képeket, pergamen miniatűröket a rend szükségletei szerint.

Lucas Huetter irgalmas szerzetes a magyarországi rokokó festészet jellegzetes képviselője volt. Festői tudományát feltehetően a bécsi akadémián tanult mestertől, ill. annak műhelyében sajátíthatta el. A 18. század első harmadában a bécsi akadémia mesterei elsősorban Paul Troger és tanítványai által népszerűsített festői stílus és eszköztár hatása ismerhető fel Huetter festményein. Kompozícióinak előképeként sokszor használta fel nagy európai mesterek rézmetszetek segítségével ismertté vált alkotásait. Festészete nem emelkedik ki ugyan a kor erősen közepes tehetségű és felkészültségű magyarországi mestereinek köréből, de figyelmet érdemlően egyéni módon keverednek bécsi mintákat követő festői stílusába részletező előadásmóddal párosulva a holland festészet hatását mutató életképi és csendéleti elemek.

61 Fia az 1753-a festmény nem is maradt meg, de megmentésre került Huetter egy 1760-ban halála évében festett, szignált festménye, mely szintén az Irgalmas rendház számára készült. Onnan 1948-ban, a rend felszámolása miatt került át a Jézus Szíve Plébániára ( 1960-ig), onnan a Rókus Kápolnába ( 1960-2003). Istenes Szent János hódolata a Madonna és a gyermek Jézus előtt címmel. Restaurálta Dicső Ágnes 2004-ben.

62 Szmrecsányi 1937. 10. kép. Akkor az irgalmasok rendfőnökének lakosztályában volt. Huetter festményén (kerettel 166x130 cm) Erdődy Gábor püspök egy karosszékben ül, csipkés karingét részlet gazdagon ábrázolta a festő. Drágaköves püspöki mellkeresztet és gyűrűt visel. Mögötte a teret egy függöny tölti ki, baloldalon egy váza, Erdődy jelmondatával: NON EST MORTALE QUOD OPTO. (Nem múlandó, amit kívánok. / Nem a múlandó dolgok után vágyakozom.). A háttérben az egri irgalmasok épületegyüttese, a minaret és a régi Szent József templom látható. A festmény jelenleg az Egri Érseki Látogató Központban látható - restaurálta 2017-ben Tóth Alexandra, Verebes Dóra és a díszkeretet Zágoni Péter hozta rendbe.

portréja.63 E képek arról tanúskodnak, hogy kvalitástól függetlenül mégis talán Huetter az, aki a püspökről a leghitelesebb képmást ránk hagyta, s aki a század közepén a legtöbbet foglalkoztatott festője volt Egernek.

Barkóczy %-es ülő festett portréját Szmrecsányi Miklós64 találta meg a Líceumi múzeum képeinek újjárendezése alkalmából a csillagvizsgáló torony egyik használaton kívüli helyiségében az 1920-as években. 1927. szeptember 2-án vezette be az egri Érseki Líceum Múzeumának szépművészeti alapleltárába, s a megjegyzés rovatban a következő olvasható: „a toronyszobában a félretett képek között volt”.65 Nagy örömmel ismerte fel benne Barkóczy egykorú portréját és a háttérben magasodó parton pedig az addig csak hírből ismert felsőtárkányi kastély ábrázolását.66 Jelenleg a Dobó István Vármúzeumban van a festmény az Egri Érsekség letétjeként. A püspök melletti asztalon pompázó „tulipánbokréta” Szmrecsányi Miklós szerint „jellegzdes, sokszor előforduló művészjegye Huetter Lukács egri irgalmasrendi barát és festőnek”.61 Az épületet a keskeny oldaláról látjuk rajta, a homlokzatot erős rövidülésben. Előtte szépen nyírott fű és kerekre vágott lombú fák sorakoznak, alatta van a tó és mögötte az erdővel borított hegyhát, ami megfelelhet a valóságnak, a tóparti kis kastély, kerti lak ablakából egykor feltáruló látványnak.

A főpap a festményről előkelő pózban, önérzetes tekintettel néz le ránk, tartása és arckifejezése olyan, mint egy világfinak. A festmény híven idézi elénk a püspök egyéniségét, kissé dölyfös ám intellektuálisan gazdag személyiségét. A kor ízlésének meg-63 Lipp 2012. 117. Lipp Mónika szerint Androvics Miklós portréja és a szenteket ábrázoló festmények elvesztek vagy lappanganak.

64 A már sokszor hivatkozott Szmrecsányi Miklós művészettörténeti író, jogi doktor, nyugdíjazásáig miniszteri tanácsos. Szmrecsányi Pál szepesi, majd váradi püspök és Szmrecsányi Lajos egri érsek öccse volt. 1854-ben született Darócon és 1936-ban hunyt el Egerben. Törvényszéki gyakorlata mellett művészeti tanulmányokat folytatott és 1888-ban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárává választották meg. Az európai nevezetesebb képtárakat, művészi iskolákat behatóan tanulmányozta és folytonos érintkezésben állott a művészet irányt adó szakembereivel. 1899. január 4-én nyugalomba vonulása után Egerben telepedett le és a város művészeti értékeit feltárva jelentős, ma is érvényes kutatásaival az egri barokk szakértőjévé vált. A Líceumi múzeum képtárának és egyéb gyűjteményeinek katalogizálását is elvégezte.

65 Az egri érseki líceum múzeumának szépművészeti alapleltára. Olajfestmények, szobrászati és grafikai művek. Kézzel írt leltárkönyv 1873-1937. Kát. 503.

66 Szmrecsányi 1932.225. kép a 222. oldalon.

67 Szmrecsányi 1837.68.

8. kép Fra. Johann Lucas Huetter: Istenes Szent János hódol Mária és a gyermek Jézus előtt, 1760 olaj, vászon 154x 100 cm, J.bl: Fr. Luccas Huetter pinxit S.O.S. Johanni deii 1760 die 20 juni (fotó: Szinok Gábor)

83