Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
H. Szilasi Ágota: A felsőtárkányi Fuorcontrasti kastély rokokó kertje és amit az ábrázolásokról leolvashatunk
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. felelően rizsporos parókát visel, s papi mivoltát drágakövekkel kirakott aranyozott mellkeresztje, csipkés karinge és lila talárja mutatja. Nyugodtan ül a nyitott, oszlopos erkélyen, nagy karoszszékében. Jobb kezében egy francia címzésű levelet tart: „A son Excellence Monseigneur le Comte Barkóczy Evêque de Erlau à Erlau”6* Baloldalon nehéz redőzetű zöld függöny omlik alá s enged jobboldalon szabad kilátást a tájra, a Fuorcontrasti kastélyra. A püspök mellett lévő asztalon díszelgő tulipánbokréta nem csak Fra. Lucas Huetter festőjele volt, hanem vanitas szimbólumként is felfogható, mely a 17. századi holland csendéletfestészet kedvelt motívuma - azt szemlélteti, hogy milyen közel esik egymáshoz a szépség és a múlandóság. Az 1760-ban elhunyt, Egerben élő festő kortársa volt Barkóczynak, így kétségtelen, hogy ez az ábrázolás hitelesnek mondható, valószínűleg a püspök kívánságának megfelelően került megkomponálásra és kerültek rá a reprezentációs utalások (francia nyelven megcímzett, számára érkezett levél, az asztalon iratok mellett egy aranyozott csengettyű, illetve a háttérben az akkorra már megépült pihenőkastély stb.), és még akkor is figyelemre méltó, ha technikai hiányosságokkal rendelkezik. Barkóczy Ferenc álló portréja Barkóczy Ferenc egészalakos álló portréja68 69 három másik, főispáni tisztet is betöltő egri egyházi főméltóságot - Telekessy Istvánt, Erdődy Gábort és Eszterházy Károlyt70 - ábrázoló festménnyel együtt, 1950-ben került a Dobó István Vármúzeumba. Korábban, eredeti helyükön, a Városháza dísztermében főúri reprezentációs feladatot töltöttek be71 e képek, de a 20. századi történelem változásai kíméletlenül bántak velük. Eredeti funkciójukat elvesztvén a kommunista hatalom ideológiailag elfogadhatatlannak minősítette és kiselejtezte őket, s múzeumi tárggyá válva, ott is a kevésbé megbecsültek közé sorolódtak. A városházi képek teljes kollekciójából Barkóczy és 68 „Őszentségéhez Barkóczy püspök Eger püspökéhez Egerben“ 69 Barkóczy Ferenc ( 1710 -1765) püspökföispán képmása, olaj, vászon 250x173 cm DIV Ltsz.: 55.271. A legutóbbi kutatások eredményeként feltehetően Johann Lucas Huetter festménye. 70 Telekessy István ( 1633-1715) képmása, olaj, vászon 250x 173 cm DIV Ltsz.: 55.268.; Erdődy Gábor (1684-1744) portréja, olaj, vászon 250x173 cm DIV Ltsz.: 55.270.; Eszterházy Károly ( 1725—1799) képmása, olaj, vászon 245x 173 cm DIV Ltsz.: 55.267. - ezeket a portrékat Eszterházy Károly idején készítették. Eszterházyról, mint kortársról, Telekessyről és Erdődyről poszthumusz műként. 71 Rózsa 1843. vele együtt Eszterházy Károly püspökfőispán portréja 2006- ban - követve a két évvel korábban felújított Telekessy és Erdődy portrékat72 - az EGUT Zrt. támogatásával restaurálásra kerültek, majd az Egri Képtárban kaptak helyet, mint a helyi barokk festészetet reprezentáló művek. E négyes sorozatból a Barkóczy portré azonban kitűnik kvalitásával. Lágyabb festésmód, professzionálisabb felület- és színkezelés jellemzi, a háttér perspektívája is pontosabb, realisztikusabb, mint a három másik esetben. Az ábrázolt fejtartása megegyezik a majdnem biztosan Fra. Lucas Huetternek tulajdonítható ülő portréval,73 és az asztalon a megyeháza tervrajza és az aranyozott csengettyű mellett ismét ott pompázik a virágcsokor is, mellyel a korábbi szakirodalom e szerzetes festőt jellemezte. Több érv is amellett szólhat tehát, hogy felvessük a kép 1760 előtti keltezését, a sorozattól74 fuggeden megszületését, Huetter vagy műhelye- 5 szerzőségét. És a nyitott háttér jobb oldalán ismét ott van a Fuorcontrasti kastély. E két portré hátterében hangsúlyosan megjelenő kastélyról fontos megjegyezni, hogy Barkóczy egyik legszemélyesebb ügyének tekintette e pazarul megépített és felszerelt, a felsőtárkányi hegyek erdeiben megbúvó magán-villát, mely életvitelének, világszemléletének egyfajta szimbolizációja volt. Festményeken történő megjelenítése - következetes ábrázoltatása - pedig entitás-, de egyben korjelző lehet. 72 Ezek a Megyeháza tanácstermében kerültek elhelyezésre. Restaurátorok: Túriné Makoldi Gizella, Gajzágó Dorottya és Jeszeniczky Ildikó, Perjés Edit. Keret: Schrett László. A projektről részletesen lásd H Szilasi 2018. és Túniré Makoldi 2018. 73 Az Egerben fellelhető Barkóczy portrék legreprezentatívabb darabja a Megyeháza dísztermébe készült (DIV Ltsz.: 55.194.) és a másik három püspökfőispán (Telekessy István Ltsz. nélkül, Erdődy Gábor Ltsz. nélkül, Eszterházy Károly DIV Ltsz.: 55.192.) portréjával együtt 1950-ben került a múzeumba. A Barkóczy és az Eszterházy kép 2003-as restaurálása eredményeként a Barkóczy portrét - a korábbi szakirodalom Wittmann János vagy Huszár Ferenc attribúcióját felülírva - Huetter oeuvre-jébe sorolandó műnek tartjuk. A Megyeházára valaha megrendelt festményekről és restaurálásukról lásd H. Szilasi 2018.; Túriné Makoldi 2018.; Dobesch 2018. 74 A másik három portré Eszterházy Károly püspöksége idején készült. 75 Huetter életútját nem ismerjük még annyira, hogy akár műhely, akár tanítvány meglétéről számot tudnánk adni. Viszont egy életművön belül is vannak ingadozások. Az biztos, hogy a három elkészült képmás közül az ülő portré a legkvalitásosabb, a legkidolgozottabb, de az arc mindhárom képen azonos karakterjegyeket visel és festésmódja is nagyon hasonló. A kidolgozottság béli különbség a festmények méretbeli eltéréséből is adódhat. 9. kép 18. századi egri festő (Fra. Johann Lucas Huetter?) : gróf Barkóczy Ferenc képmása, 1760 előtt olaj, vászon 250x 172 cm DIV Képzőművészeti gyűjtemény Ltsz.: 55.271. Származás: Egri Városháza díszterme, 1950 (fotó: Lónyainé Nagy Éva) 84
