Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
B. Gál Edit: A gyöngyösi Orczy-kert - Veteményeskerttől a díszkertig
B. GAL EDIT B. Gál Edit A GYÖNGYÖSI ORCZY-KERT VETEMÉNYESKERTTÖL A DÍSZKERTIG Gyöngyös város kiemelkedő műemlékei közé tartozik a Mátrába vezető 24-es út mentén található Orczy kastély és parkja, amely az 1950-es évek óta a Mátra Múzeumnak ad helyet. Az épület és kert 2000-ben kezdődött felújítási és revitalizálási munkálataihoz kapcsolódóan került sor a történeti adatok feldelkező, bortermelő mezőváros előrevetítette a kedvező földesúri bevételeket. Ezért az ifjú férj, aki akkor már az egri püspökség jószágkormányzója, itt hozta létre családi központját. Mindjárt az esküvő évében, egy Rákóczival történt telek- illetve házcsere kapcsán rezidenciális házra tett szert a település piactetárására, a kastély és a kert építéstörténetének megrajzolására. Az akkori kutatásokból született írás a Mátrai Tanulmányok 2003-ban megjelent kötetében1 kapott helyet. Jelen tanulmány, ennek a dolgozatnak, az azóta előkerült új adatokkal való kiegészítése. Orczy István majorsága A Vas vármegyei középnemesi sorból kiemelkedő Orczy István, aki 1699-ben Telekesy István püspökkel érkezett Heves és Külső-Szolnok vármegyébe, 1708-ban lépett a gyöngyösi birtokosok sorába, amikor feleségül véve Petrovay Zsuzsannát, kezével hozzájutott a Nyáry javak 1 /48-ad részéhez. E birtokok közül az egyik legjövedelmezőbb a Gyöngyös mezővárosában lévő rész volt. A jó földrajzi fekvésű, négy országos vásárral ren-I B. Gál 2003.57-80. rén. Ezt követően folyamatos birtokvásárlásokkal, zálogosokkal növelte befolyását a településen. 1722-ben, amikor a várostól kerthelyet kért saját majorsága számára, már a város legnagyobb birtokosai közé tartozott. Az a terület, ahol a majorság kiépült, s amelyen ma a kastély áll, még a 18. században is a város határán kívül esett, s a minden évben kiosztásra kerülő kertek sora húzódott itt. így tehát 1723-ban a tanács tiszteletből neki ajándékozta a férfi ispotálytemplomon felül, az országút melletti üres telket, azt a területet, amely a Benére [ma Mátrafüredre] vivő úttól, az Egerbe vezető szekérút mentén egészen a Mérges folyásáig terjedt. „Tekintetes Nemzetei és Vitézlő Orczy István úr eő Kegyelme felszólítására kiküldetett Bíró és Nótárius uramék, hogy mivel az Ispotályon belül lévő kertek sorában kívánna eő Kegyelme elfoglalni maga majorságára, földesúri hatalmából is egy darab kert helyet, akinekis midőn a bírói szemléről megérkeztének volna és előadták, hogy azon 57 1. kép A kert helyzete az 1740-es években készült térképen
