Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

B. Gál Edit: A gyöngyösi Orczy-kert - Veteményeskerttől a díszkertig

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4.

2. kép 1735-ös épület rajza

puszta kert legyen a Sz. Erzsébet templomon belül Zely György úr szomszédságában egyfelől, másfelől pedig az Egri Szekér út mellett be a Mérgesig, mely puszta kerthely szabadossan építtethetik, mindazonáltal az mely szeginy gazdáknak az veteményes kertjek ottan oda találtatnak foglaltatni, az Úr eő Kegyelme azoknak árát bocs szerint megadni tartozik. "2

Gyöngyös ez idáig fellelhető legkorábbi térképén, mely az 1740-es évek közepén/végén készült, jól megfigyelhető e kiépített majorság. Az egységesen körbekerített területen a mai kastélytól független, két, egymásnak hátat fordító, L alakú épület állt, előttük kert húzódott. A telket nyugat felől határoló fal északi és déli végein egy-egy sarok-építmény látható. Ezeknek helyzete feltételezi, hogy a kert főbejárata erről az oldalról, a Mátrába vivő útról nyílt. A kiépített kert határa,, miként a térkép is mutatja, nem éri el a Mérgest. ( 1. kép)

Az épület(ek) alapfalai a 2000-ben történt műemléki feltárás során nem kerültek elő. Mivel semmiféle erre utaló nyomot nem találtak, feltételezhető, hogy teljesen elpusztultak. Falaikat a jelek szerint a barokk kastély felépítésekor nem használták fel. Maradványaik tehát legfeljebb a földfelszín alatt volnának fellelhetőek, bár az is kétséges, hiszen a kastély alatt éppen a pincete2 MNLHMLV-101/a /3 118.p.

rek foglalják el a kérdéses helyek legnagyobb részét.3

Egy korábbi, 1735-ös (Gyöngyössolymos határait mutató) térképen4 pedig feltűnik egy itt emelt épület ábrázolása is. A látszólag fából (?) készült ház, a homlokzatán jól kivehető cégérrel, kocsma vagy mészárszék lehetett. Orczy István 1736-os végrendeletében már szerepel egy, a városon kívül lévő, újonnan építtetett vendégfogadó, de hogy ez hol volt, arról nincs adatunk. „Gyöngyös városán kívül nagy költséggel magam csináltattam egy vendégfogadót, (...) maradjon Lőrincznek. (...) Minthogy Gyöngyösön két kertem vagyon, egyik maradjon az Fiamnak, másik az Leányomnak. Az Fiamé legyen az szőlő hegyek alati való, kit ex fundamenti magam építettem,"s 1742-ben ez így hangzik: „Városon kívül keöbül épétetett Vendégfogadómmal és az vizek közt való kertemmel. "6 (2. kép)

A barokk építkezés időszaka

Orczy István halála után fia, I. Lőrinc tovább folytatta atyja birtokszerző, építtető politikáját. Idejének nagy részét Tarnaörsön és Pesten töltötte, mégis 1769-70-ben itt, az egykori

3 Simon 2005b. 34-35.

4 MN 1, 14ML Egri Érsekség Gazdasági levéltárában, a Gyöngyös és Solymos közötti terület határát bemutató 1735-ös térképen látható.

5 MNL ÜL P519 Boy 34

6 MNL ÜL P519 Boy 43.

58