Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Pataki Katalin: Források, kutak, falak - A hatvani kapucinusok kolostor kertjének nyomai

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4.

púja előtt volt (amelynek azután jelhagytak a használatával [és] a folytonos esőzések miatt végül be lett temetve) alig harmadáig ért a víz. Ennek megfelelően, hogy ez a megállapítás még jobban meglegyen erősítve (a kísérlethez, hogy a víz feltört-e) [Lamber] gondoskodott az előbb említett kút szomszédságában lévő fapincében kb. két ölnyiföld kiásásáról És miután látták, hogy minden száraz volt, (ennek megfelelően) végül döntöttek és arra a következtetésre jutottak, hogy ez mind közül a legmagasabban lévő és legalkalmasabb hely lesz. Jóllehet ez mind így volt, áradás idején már találtunk vizet a pincében, nemcsak bokáig [érőt], de annál magasabbat is.

Tehát ennél a teleknél maradva és kiválasztva, mit gondolsz, kérlek, mekkora területet kértek a jövőbeli épületnek ? Megmondom, de kérlek tartsd vissza a nevetésed, mindössze 49 ölnyit.

Lám, ennyit ér a bölcsesség tapasztalat nélkül! [...] Ennél sokkal előrelátóbb volt az ügyben az igen tiszteletreméltó Ivó atya, ahogyan fentebbi helyen már említettük, aki, amikor kezdeni akarta az építést, nem negyvenkilenc, hanem hosszában száz, széliében pedig ötven ölnyit kért, amit szerencsésen meg is szerzett."'8

A telekválasztás történetének azon eleme, miszerint a kapucinusok a Zagyva folyó mellett, annak két oldalán szándékoztak megtelepedni, nem volt előzmény nélküli a kapucinus kolostorok alapításának történetében. A pécsi kapucinus kolostor telkéről tudható, hogy „déli része nagy, beépítetlen udvart és kertet

18 His itaque feliciter obtentis delegatur Adjmodujm Rjeverejndus Pjater] Marcianus

oenipontanus Definitor, Custos ac Guardinanus Viennensis Conventus, Anno 1728,

cum Fratre Jacobono Viennensi Laico, ac pro tunc provinciae architecto pro deligendo ac exscindendo fundo futuri hujus conventus, qui ut maturius rem tanti momenti tractarent, Buda in comitem negotÿ Sp[ecta]b[i)lem Dominum de Pleiern assummunt. O utinam tractarent maturius! sed contrarium, contrarius monstravit eventus, aliud quippe est occupari cum Phisesomorum et Celare , aliud item de apto adificÿ fundo judicium dare. Hi etenim Hatvaninum attingentes, associatis sibi illico caeteris dominÿ officialibus judicant, dijudicant, quaerunt[,] perquirunt, currunt discurrunt Capucini aeque ac officiales ex una parte oppidi ad alteram, ex uno angulo ad alium iste instructus baculo ille securi, hic pala ille ligone, iste amusi ille orgia, ita, ut si spectare licuisset, judicasset prolecto eosdem aut hortos pensiles Semiramidis structuros, aut totam oppidi tellurem eversuros. Sane quot capita, tot itidem hic erant Sententiae, lam enim unus svaserat locum ad Sacellum S. Elisabeth, et merito, hoc enim primum nostrum fuerant postulatam. At quibono? brumali namq[ue| aut lutoso tempore nec nobis ad exfiibenda incolis spiritualia obsequia, nec his ad nos patuisset accessus. Hic iste delegit fundum ad alodium Dominale, alter monstravit Caemeterium pestiferorum cadaveribus consitum. Tandem vero et Capucinorum prorupit Sentimentum: videlicet ad Pluvium Zagyva, ut amnis hic hortum futurum perfluere, eidemque ornamentum addere valeret. O praeclaros Mathematicos, qui quamquam in omnibus discreparent in hoc unico tamen absque defectu conveniebant: quod judicium videlicet, unius drachmas ponderavit 18 alterius vero Ademptis duobus:/ 20. addidisset namque hic fluvius ornamentum qui saepius exundis totum quantum hortum suis rapacissimis fluctibus non modo occupasses sed et futuro conventui ruinam proximam minatus fuisset. His itaque perplexis, totaqjue] mente contusis consiliarÿs tandem succurere volens P[e]r[i]ll[ustr]is D[omi]nus Provisor

Joannes Sebastianus Lamber, ad praesentem eosdem deducens Monastery locum, monstravit experientia in duobus fontibus quomodo aqua exundationis tempore accrescere soleat. In primo quippe qui ante Chyrurgi domum exstiterat, aqua tumebat ad Summum in secundo vero ante modernam majorem areae nostrae portam /: qui deinde relictus continuis pluvys ultimo obrutus fuerat :/ vix tertiam partem aqua attigerat. Hoc tamen ut majori adhuc confirmaret testimonio A ad experiendum, num aqva errumperet :/ curavit in ligneo celario praelato fonti vicino ad duas circiter orgias errui terram. Cumq[ue] vidissent omnia Sicca fuisse, tandem deciderunt et concluserunt hunc omnio elevatissimum, aptissimumque fore locum. Quamquam vero haec ita sint exundationum tempore jam tamen reperimus aquam in cellario non solum ad talos, sed et altius.

Habito ergo ac electo hoc fundo, quid iudicas, amabo, quantumqjue] spatÿ pro futuro postulave, sint aedilicio? dicam, sed abstine risum quaeso, 49. orgias in toto. En tantum valet prudentia sine experientia. Dum non monasterium, sed Carerelli fors domum in Italia aedificare volentes parum de area, minus de horto cogitavere. Longe cautior sane erat hoc in negotio Ajdmodum] Vjenerabilis] Pjater] Ivo qua loci superior, qui dum ordiri vellet structuram, non quadraginta novem, sed in longitudinem 100. in latitudinem vero 50 expetÿt orgias, quas et feliciter obtinuit. Conventus Hatvaniensis Archivium 1729 1768 (a továbbiakban CHA) 14-15. A Kapucinus Rend Levéltára, Mór (A háztörténetben kétféle oldalszámozás is szerepel, melyek közül a lapok alsó sarkában szereplő, nyomtatott számokra hivatkozom.)

alkotott, amelyet kőfal vett körül és benne a rendházat ellátó patak csörgedezett.”18 19 Nagyváradon, a Luzsinszky István püspök által kolostorépítés céljaira adományozott, újvárosi ház és telek 1734-ben tovább bővült Keller János jóvoltából, aki kertjét a rendnek adományozta és ezáltal a terület déli irányban egészen a Pece (Hévjó) patakig terjedt. A nagyváradi kolostor a hatvaninál kevésbé volt szerencsés az árvizek okozta problémák tekintetében: 1749-ben a Pece patak, 1761-ben a Körös és a Pece, 1774 a Körös hatalmas áradásairól és kiöntéseiről tudósítottak háztörténetükben.20

Az első virágoskerttől a körülkerített gyümölcsösig

A hatvani kolostor telkének kijelölése után, 1729 novemberében érkezett meg Hatvanba két kapucinus szerzetes és két laikus testvér, akik decemberben a hadsereg beszállásolására létesített kvártélyházban rendezték be első lakhelyüket. Az épület három szobával, egy konyhával és száz akó bor tárolására alkalmas pincével rendelkezett, udvarán egy katonai konyha állt, amelyhez egy istálló és a hozzá tartozó kocsiszín csatlakozott. A kvártélyházat a szerzetesek hamarosan elkezdték a saját igényeikhez igazítani: ekkor hoztak létre egy Ids házikápolnát,21 amelyet később a háztörténet tanúsága szerint a kolostortemplom sekrestyéjévé alakítottak át. Ez alapján tehát biztosan tudhatjuk, hogy már az első rezidencia a leendő kolostor telkén, annak későbbi gyümölcsöskertjének területén helyezkedett el, és körülötte jöttek létre a kolostorkert első kezdeményei, melynek kialakítását már a kvártélyház szerzetesi rezidenciává való átépítésével egyidőben megkezdték: a ház ablakai előtt - a budai kolostor kezdeti időszakához hasonlóan - 1730-ban már virágoskert volt, mögötte pedig konyhakertet hoztak létre, amely számára egy új kút is épült, ez lett a későbbiekben kialakított gyümölcsös kútja.22 A virágoskert feltehetően nemcsak az épület külső meg-19 Sí ptár 2009.190. A 129. lábjegyzetben ugyanitt részletesen közli a vonatkozó szakirodalmat is.

20 Emódi 2006. XI-X1I1.

21 Descriptio Residentiae. Exstabat haec domus ut cunque honesta, et quondam pro Officialibus Compestribus e crudis tegulis a corn)mlunitate erecta, sex circiter orgvs a Sacristia in pomario moderno. Cubicula habens tria, cameram pro rebus culinae unam, nec non celarium urnas Capiens 100. Medium atrÿ occupavit culina militaris, quam sequebatur stabulum duodecim equis commodum, nec non et curruum conservatorium.” CHA 42 43,,Haud immemor tum molaestiarum ad Parochialem quotidie eundo Ecclesiam hucusque perpessarum, ubi saepius per lutum, nivesque, manibus et pedibus per Valla reptandum erat: tum promissionis Suae Eminentiae /: Saepius Sibi ab Eodem ad prandendum invitato :/ de errigendo nostro Sacello Domestico factae determinatum ad id opus Commissarium, videlicet A. R. Dominum Vice- Archidiaconum, ac Parochum Kerepessiensem Ignatium Tichy de maturandi praefati sacelli negotio stimulat.” CHA 45.

22 „Praeterea ne Domus prius profana et militaris, nunc autem religiosa penes viam Regiam cuilibet patula foret, ad instantiam V. P. Superioris Dominus provisor eandem ita Sepivit, ut non solum antefenestras hortulo florum, et in fine Residentiae horto Culinae una cum neoerrecto fonte, nunc in pomario existente, gaudere valuerint, verum et advocatis est ex Ecséd murarÿs A ut Fratres Separati esse queant:/ Residentiam in Sequentem reduxit ordinemT.x cubiculo prius per P. Superiorem ac Prem Juniperum inhabitato, facta sunt duo. Ex alio itidem duo, una cum ambitu ad Sacellum. Post haec culina cingebatur ex utraque parte una Cellula. Quarum Sinistram, Refectorium, Dextram vero Calefaciebat Cubiculum laicorum. Stabulum pariter ex erudis tegulis structum, mutatum est in duas calefaciendas cellas, nec non in Arculariam et Conservatorium Culinae. Quamquam autem et Sacellum /: priori in Sacristiam mutato: / Quinque orgÿs auctum/: versoque altariolo vineas versus :/ ad Sinistram Ara B. Fidelis, et ad dextram Cathedra ornatum fuerit /: Scamnis per Saeculares factis :/ nihil ominus cum ex patena communicare non tam molaestumqua periculosum videretur; requisito per Patrem Superiorem Spbli Domino Regente, Francisco Xaverio Wagenleithner, de ciborio; Ulmus Comes non id ipsum argentum /: quod nunc pro calice ordinariae missae Conventualis deservit :/ cum duobus pretiosis palliolis absque mora transmisit, verum et A.V P. Constantius Guardianus ad S. Udalricum Martyrologio cum duobus meditationum libris, nec non et P. Daniel hinc Magnovaradinum pro superiore mutatus tribus partibus R. P.

50