Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Pataki Katalin: Források, kutak, falak - A hatvani kapucinusok kolostor kertjének nyomai

ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. gazdag képanyagot bemutató könyvében megállapítja. Hüm­merich egy rövid alfejezetet szentel a kolostorok kertjeinek, amelyben arra a megállapításra jut, hogy a kertek mérete és funkcionális differenciáltsága is erősen változó lehetett. A vá­rosokban létrejött kolostorok is rendelkezhettek tekintélyes méretű telekkel, mint például a speyeri kolostor, ahol még ha­lastó számára is volt hely, de a nagyobb városokban, így példá­ul Frankfurtban, erősen korlátok közé is szorulhatott a terület esetleges kiterjesztése és egy nagyobb kert kialakítása. A városi kolostorok esetében elsősorban a saját, azonnali felhasználásra szánt vagy nehezen tartósítható konyhakerti növények ter­mesztése volt a kert elsődleges funkciója, de emellett bogyós gyümölcsök, gyümölcsfák és gyógynövények termesztésére is akadt példa a rajnavidéki rendtartományban. A külvárosokban vagy vidéki területeken felépített kolostorok általában nagyobb méretű telkeken jöttek létre, ahol a haszonkerti funkciók mel­lett a rekreációt segítő díszkertek kialakításához is elegendő tér állt a szerezetesek rendelkezésére. A kertek közvetlen építészeti környezetét általában gazdasági épületek, műhelyek, istállók és cselédlakok alkották. Itt volt a pestisház is, mely Hümmerich megállapítása szerint nem a pestis során ápolt betegek elszál­lásolásának helye volt, hanem a betegeket gondozó és ezáltal fertőzésveszélynek kitett szerzetesek elkülönített lakhelyeként szolgált. A kutak és napórák egyszerre töltöttek be praktikus funkciót a kapucinus kertekben és szolgáltak azok díszítőeleme­iként, a rajnai provincia esetében azonban hiányoztak a kis kerti házikók és az időnként azokhoz kapcsolódó tekepálya, amelyek a dél-, illetve délnyugat-német kolostorokban időnként elő­fordultak. Ez a regionális különbség abból adódhatott, hogy a pihenéssel és játékkal kapcsolatos tevékenységek megítélése rendtartományonként eltérő lehetett6 7 Az osztrák-magyar kapucinus provincia, amelyhez a magyar­­országi kolostorok is tartoztak, még nem képezte hasonlóan ala­pos tanulmány tárgyát, így a többi rendtartománnyal való ösz­­szehasonlításokra is csak korlátozott mértékben van lehetőség. Arra a kérdésre vonatkozóan azonban, hogy a magyarországi kolostorépületek alaprajzai a központi, azaz a római anyakolos­tor, más itáliai rendházak vagy a szomszédos cseh, illetve osztrák rendtartományok építészeti mintáinak hatását tükrözik-e, Kerny Terézia egyértelműen az ausztriai, elsősorban a bécsújhelyi ko­lostor mintaadó szerepét állapította meg.’ Jóllehet a többnyire fallal körülvett kapucinus telkekről készült alaprajzok a kertek tekintetében is fontos forrásokként szolgálhatnak, figyelembe kell vennünk, hogy a kolostorkertek funkcionális tagoltsága és „többrétegűsége” csak korlátozott mértékben olvasható le róluk és hasonló általános érvényű megállapításokhoz a narratív for­rások széles körű vizsgálata és összevetése lenne szükséges. En­nek ellenére feltételezhetjük, hogy a magyarországi kolostorok térkialakítási mintái nemcsak az épületek, hanem az udvarok és kertek tekintetében is hasonló előképeket követtek. Ugyan­akkor a magyarországi kolostorok lehetséges egymásra hatását 6 Hümmerich 1987.139-142. 7 Kerny 2009.15. sem hagyhatjuk figyelmen kívül : a hatvani rendház egy alapítási lánc köztes láncszemét is képezi, mivel első szerzetesei a Budai kolostorból érkeztek 1729-ben, valamint 1763-ban, a máriabes­­nyői rendház alapításakor pedig már a hatvani kapucinusok kö­zül kerültek ki az első áttelepülő szerzetesek. így, számos más té­nyező - rendtartományi minták, földesúri-patrónusi támogatás hatása, vidéki és városi környezet sajátosságai, terepviszonyok stb. - mellett, az alapításban résztvevő, többnyire földrajzilag is a legközelebb eső kolostor hatásának vizsgálata is lehetővé válik. Telekhatárok - egykor és ma Az egykori kapucinus kolostorok telekhatárai - és az általuk kö­rülfogott egykori kertek - városképi elemként mára nagyrészt érzékelhetetlenné váltak: felaprózódtak, részben vagy egészben beépítésre kerültek, falaik és növényállományuk elpusztult, és a te­lepülés-szerkezetre gyakorolt hatásuk nyomai már csak légifelvé­teleken vagy térképeken fedezhetőek fel, különösen, ha a kolostor már II. József idején, azaz az 1780-as években feloszlatásra került. A hatvani kolostor, melynek falmaradványai a jelenlegi vá­rosháza épületében még fellelhetőek, jelentős méretű területet birtokolt a város központjában, és a török kori végvárból mezővá­rossá alakuló település teiekszerkezetének egyik meghatározó ele­meként befolyásolta annak alakulását. A kapucinusok 1729-ben érkeztek Hatvanba, a mezőváros akkori földesura, Stahrenberg Gundacker Tamás hívására. A kolostor és temploma 1736-ra készült el és mintegy ötven éven át volt jelen a település életé­ben, mígnem 1787-ben, II. József rendeletére feloszlatásra került. A kolostort és templomát 1796-ban sóházzá alakították, az egy­kori kert felaprózódása valószínűleg ekkor vette kezdetét.8 A kolostortelek északkeleti határa a mostani Iskola utca déli, azaz az iskolával szemközti oldalával esett egybe, ahol a házak falai és pincéi feltehetően még a rendház gazdasági épületeinek ma­radványait őrzik. A Hunyadi téren, a Tűzoltóság garázsépülete és a piac melletti házsor hátsó kertjei mentén azonosíthatjuk az egy­kori telekhatár vonalát. Itt a kert kerítésének falmaradványai még helyenként fellelhetőek. A kolostor délkeleti fala a piac parkolóján át, a Kossuth Lajos utca házai mögötti kertek mentén és a volt vá­rosi könyvtár épületének udvarán át húzódott, végül a telek négy­szöge a Városháza főtéri homlokzatának vonalával zárult.9 Amennyiben lehetőségük nyílt rá, a kapucinusok már az ala­pításkor igyekeztek arról gondoskodni, hogy a leendő rendház telkének mérete és természeti adottságai alkalmasak legyenek a kolostor szükségleteit ellátó haszonkert számára is. így például az 1696-ban létrejött móri kolostor telkének kiválasztásakor szempontként merült fel, hogy az a falu templomától távolab­bi helyen legyen - a szomszédos völgyben -, ahol nagyméretű kert is kialakítható.10 A pécsi rendház alapításakor, 1698-ban, Radanay Mátyás pécsi püspök jóváhagyásával, Máthai Visa Já­nos kanonok a kapucinusoknak adományozott területet több, egymás mellett fekvő telek egyesítésével hozta létre: egy, a pá-8 A hatvani kolostor építéstörténetéről és kertjének kialakításáról érintőlegesen: Pataki 2011. 166., 172. A sóházzá való átalakítás terveit lásd: MNL OL T 62 1195/1 -5. 9 SiptAr 2009.190. 10 Siptár 2015.197-200. 46

Next

/
Thumbnails
Contents