Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Sz. Király Júlia: "Körülötte titok… Virágok világa" - Gárdonyi Géza és kertje
SZ. KIRÁLY IULIA 7. kép Gárdonyi Géza rajza (fotó: Lónyiné Nagy Éva) 8. kép Gárdonyi Géza rajza (fotó: Lónyiné Nagy Éva) megismerhettük az indítékokat. A domonkos szerzetessé lett kisfiú az, akinek a szerelmén, szeretetén keresztül megszelídül az a sok borzalom, amivel Margit kínozta magát Rendkívül nehéz feladatra vállalkozott Gárdonyi a regény írásakor. A modern kor embere számára kellett közel hoznia a világi örömökről lemondó kolostori életet, annak látszólagos eseménytelenségét, érthetővé és élményszerűvé tenni Margit vallásos rajongását. Margitot apja még születése előtt Istennek ajánlotta, hogy ezzel segítsen bajba jutott országán. Nevelése e szent cél érdekében történt. Kisgyermekkorától domonkos rendi apácák fordították tekintetét az ég felé, szoktatták vallásos életre, a regulák pontos betartatására. Jancsit gyermekként ismerjük meg, akinek még semmi gondja nincs a világgal, és véletlenül kerül a szerzetesek közé. Margittal való találkozása egész életére meghatározó élményévé válik. Noha Gárdonyi nagyon egyszerű jellemet festett Jancsinak, mégis nagy tereket láthatunk be egyéniségén keresztül. Gárdonyi ebben a regényében sokkal inkább az események mármár idegesítően pontos leírásával jellemez. Jancsi gyermekkori csínyjei, felnőttként elkövetett bűnei adnak pontos jellemrajzot róla és környezetéről. Rendkívül bonyolult és ellentmondásos világba keveredett az író munkája közben, nem véletlen, hogy e regény írásával haladt a legnehezebben. Valóban nehéz levegőjű a könyv, nem könnyű egy kívülállónak feldolgozni az eseményeket. Gárdonyi tisztában volt a tizenharmadik században élő emberek cselekedeteinek vallásos mozgatórugóival, de inkább emiatti megdöbbenését fejezte ki ábrázolásával. Értetlenül áll a sok szabály és regula előtt, amelyek irányítják, sokszor pedig megkeserítik, képmutatóvá teszik hősei életét. Jancsi fráter egyszerre élte át a szerelmet, a háborúkat, az emberek elfajulását. Margitban ugyanezek az események - királyi származása folytán - furcsa vezeklési kényszerben, felelősségérzetben, sajátos bűntudatban nyilvánultak meg. Margit és Jancsi az ország bűnei és bajai, más hősök, mint Bajcsy, egyéni tragédiái miatt szenvedtek. Gárdonyi kritikusai a hideget és sötétet neki magának tulaj donították, de maga az ábrázolt kor volt ilyen hideg és sötét. Gárdonyi éppen a szépet és világosat, a magyarázatot próbálta megfogalmazni Jancsin és Margiten keresztül. Jellemük eltérő. Margit végletekig komplikált, abszolút szellemi, más dimenziókban lát, mint Jancsi, aki földhözragadtabb, egyszerűbb. S mint ilyen, természetesen nehezebben találja a válaszokat. Vívódásai emberibbek, ha úgy tetszik, hétköznapibbak, míg Mar-19
