Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Sz. Király Júlia: "Körülötte titok… Virágok világa" - Gárdonyi Géza és kertje
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS JÖVŐJE 4. 5. kép Gárdonyi Géza rajza (fotó: Lónyiné Nagy Éva) közepén került kezembe a Margit legenda. Érdeklődéssel olvastam el, de borzadozva tettem le. Vallási őrültek háza volt az, - gondoltam - és az a szegény leány annak az őrültségnek legsajnálatosabb áldozata. Tíz évre rá, 1906 nyarán, olvasok egy rövid idézetet a Margit-legendából. Az idézet éppen az a mondat, amelynek eltörlését kívánta volna Szent Margit, ha a kéziratot az ő élete folyamán írják. Kedvetlenül néztem az idézetre, s mivelhogy este olvastam, egész éjjel a körül forgott a gondolatom. Hogyan veheti ki valaki éppen azt a mondatot idézetnek? (...) Miért éppen ezt emeli ki Marczali és a Szilágyiféle Magyar történelem második kötetében? Nem sokkal szebb volna-e, ha valaki úgy írná meg Szent Margit életét, hogy azokat a vonásokat emelné ki belőle, amelyek szépek? Hiszen a legenda tele van a lelki nemességésszívbéli jóságvonásaival is.”5 6 *Gárdonyi nem sokkal ezután elutazott Pestre és megnézte a Margitsziget legérdekesebb részeit is. S azután új szemmel olvasta el megint a Margit legendát. „A sorok között iparkodtam olvasni. S íme a sorok között rámfénylett egy szent élet szépsége, mint ahogy a deszkapalánk résein átragyog a nap. De hogyan nem látta mega múlt időknek efenséges alakjátsenkise! Hányán megírták Ildikót, Zách Klárát, Széchy Máriát! A történelem minden nő-alakját rámába aranyozták már a magyar írók, 6 Uo. 146. 6. kép Gárdonyi Géza rajza (fotó: Lónyiné Nagy Éva) csak éppen Margit királyleány hever még a porban. Támasszuk jel? Gárdonyi ezúttal nem csak a levéltárakat és könyvtárakat látogatta rendszeresen, hanem a vallásban is el kellett mélyülnie. Jó néhány latin nyelvű irodalom is akadt, s Gárdonyi József úgy emlékszik erre az időszakra, hogy édesapja heteken keresztül a klastromi szabályok, latin szertartáskönyvek, szótárak és egykorú feljegyzések között élt.8 Ugyancsak Gárdonyi Józseftől tudjuk, hogy ez a regény született meg a legnehezebben. Gyakran megszakította az írást, vagy azért, mert elakadt, vagy azért, mert más, magánéleti problémák kötötték le figyelmét. Ebben az időben folytak válóperi tárgyalásai, s ekkor kapott nyílt viszszautasítást Feszty Margittól. Lehetősége adódott arra is, hogy ellátogasson a Margitszigeten folyó ásatásokra. Ekkor Lux Elek ásatásai nyomán láthatóvá váltak a régi domonkos kolostor romjai is. Gárdonyi egyébként végig a saját maga által készített alaprajzokat használta írás közben. Az írót elsősorban Margit egyénisége izgatta, foglalkoztatta, s arra keresett választ, hogy mi késztethette a hercegnőt erre az életvitelre. Összetett karaktert kellett formálnia, akin keresztül 18 7 Gárdonyi 1924.147-148. 8 Uo 149.
