Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban
NAGYNE BATARI ZSUZSANNA 4. kép Takaréktűzhely a tornácon, Szilágyerked (fotó: Nagy né Batári Zsuzsanna, 2017) lágháborút követő időszakban tapasztalható egy virágkora, ekkor az 1960-as évek közepén megjelenő, eleinte földszintes, majd az 1970-es évektől félemeletes, alul szuterénnel rendelkező1' városi mintára épülő modem kockaházak terjedésével, de a korábbi gazdálkodási rend egyes elemeinek továbbélésével továbbra is szükség volt többek között egy olyan helyiségre is, amely nem lépcsőn közelíthető meg, és többféle munkafolyamat elvégzésének lehet a helyszíne. Ez, más funkciójú helyiségekkel együtt már főként csak toldalékként volt kialakítható, így jöttek létre a kétarcú, un. kentaur házak, amelyek elölről városias képet mutattak, hátulról pedig egy paraszti udvarhasználatot, életmódot és térformát tükröztek.17 18 Az 1960-as évek második felében a termelőszövetkezetekben megkezdődött a tagok pénzelszámolása, növekedtek a mezőgazdaságban a keresetek, a háztáji gazdálkodás pedig jövedelmezőbbé vált a piaci keretek között. Ebben a korszakban a családi gazdaság az élelmiszertermelést és -feldolgozást, illetve számos iparcikk előállítását tekintve ismét önellátóvá vált. Ez azért volt fontos, mert a közellátás a második világháborút követően nem volt megfelelő, és a későbbi fejlődéssel sem tűnt el ez a törekvés.19 Az önellátás centrális szerepe szükségessé tette azokat a helyiségeket, épületeket, amelyekben 17 Szuhay 1994.351. 18 Bau 2015.192-200. 19 Szuhay 1994.347-354. ezeket a munkafolyamatokat el lehetett végezni. Hogy mindez miért nem a lakóházban folyt? Mert a fentiekkel párhuzamosan erősödött a parasztság körében a reprezentációs igény is, a 20. század elejétől a lakóházakban terjedő tisztaszobák (kialakításuk előfeltétele a lakóházfejlődés, a második szoba megjelenése volt) után megjelentek a tisztakonyhák, sőt tisztaházak is. A háztulajdonosok igyekeztek az egész lakóépületet megkímélni, olyannyira, hogy azokat szinte nem is használták. Földet nem lehetett vásárolni, a tárgyak szerepe megnőtt, 1965 és 1973 között a háztartások fontossági sorrendben lakás- vagy lakóházépítésre, berendezésre, autóra, hétvégi házra és telekre költöttek.20 A berendezési tárgyak nagy fontosságot kaptak, és tulajdonosaik igyekeztek maximálisan vigyázni rájuk. A különböző munkákkal járó piszkot, koszt igyekeztek tehát ezeken a tereken kívül tartani, a jelzett helyiségeket presztízsbútorokkal, tárgyakkal felszerelni, amelyeket nem használtak, csak státuszszimbólum szerepet töltöttek be. Ezt az igényt erősíthette tovább az 1960- as évektől egyre erőteljesebben jelentkező Tiszta udvar, rendes ház mozgalom is, a közösségi kontroll hatására igyekeztek az udvart, a ház környékét és az épületeket még nagyobb rendben tudni. Ebben a kontextusban a nyári konyhának kiemelkedően fontos szerep jutott, hiszen több funkció ellátására volt alkalmas, és több szinten segítette a tulajdonosokat napi feladataik 5. kép Nyári konyha az udvaron, Erdőbénye (fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna, 2018) elvégzésében, a közösségi norma teljesítésében, a tisztaság fenntartásában. Közvetlen kertkapcsolata ugyanezen ok miatt volt lényeges, és az állattartási tevékenység is igényelt egy olyan, napközben is használható teret, ahová közvetlenül be lehetett 20 Vai.uch2013.78. 131