Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban
ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELME ÉS jÖVÖJE 4. 3. kép Lakodalmi főzés az udvaron (fotó : Lukács Zsolt, 1961) zás, beszélgetés, társas érintkezés, ez a terület egyfajta összekötő szereppel bírt az utcával és a külvilággal való viszonylatban. Az udvarnak e mellett az emberi élet fordulóihoz és a naptári évhez kötődő ünnepeken is többször volt kiemelkedő szerepe. A lakodalom sok esetben az udvaron folyt, a halottat az udvaron ravatalozták fel, de például ide tértek be a farsangi remélők Novajon, hogy bekormozzák a házban élők arcát, és az udvaron locsolták meg a lányokat is húsvétkor. (3. kép) A lakóház belső tere és az udvar külső tere közötti átmeneti térnek minősül a tornác is a maga nemében. A ház körüli munkált elvégzésének ez is lehetett a helyszíne. A tornác Észak-Magyarországon a 19. század közepén jelenik meg, a század végén terjed és az első világháború után kezd egyre gyakoribbá válni. Ennek a rangjelző funkción túl praktikus oka is volt, a tornáccal ugyanis plusz területet nyertek a háztartás számára: lakó-, munka- és hálótér is lehetett. Erre utal az is, hogy a parasztházak tornácán is helyet kaphatott kemence, beüvegezésével, beépítésével plusz helyiséget, nyári konyhát, kamrát lehetett kialakítani.16 A tornácok főzésre való használata Erdély egyes részein mindmáig dokumentálható. (4. kép) A konzerválás, kerti termények feldolgozásának témakörében fontos szerepe van a késztermékek tárolásának is. Az elké16 Bakó 1976.166-167. szített ételféleségek helye változó volt, a kamra tárolási szerepe elsődleges, egy telken akár több is lehetett belőle. A kamrában tárolták a gabonaféléket, néhol ebben ért meg a gyümölcs, vagy ennek a tetején gyűjtötték a tojásokat is. A kamra mellett a padláson kaphatott helyet néhány húsféleség, kukorica, bab, aszalt gyümölcs, mák vászonzsákban, vagy egyes gyógynövények is. A fenti felsorolásban több helyen szerepel a nyári konyha, és itt ennek a melléképületnek a telken, a tulajdonosok életében és az ételkészítési, tartósítási, feldolgozási folyamatokban betöltött szerepéről esik szó. De mi is ez az épület, és miért fontos? A nyári konyha A nyári konyha különálló épület, vagy a lakóház végéhez ragasztott helyiség, amelyben főként ételkészítés zajlik. Utóbbi formája kialakulhatott belső osztódással (helyiség leválasztásával), más rendeltetésű helyiség funkcióváltásával, vagy hozzátoldással. A nyári konyha tulajdonképpen egy másodlagos főzési-sütési helyszín, vagyis a főépületben lévő konyha használatát egészíti ki szezonális jelleggel. (5. kép) Megjelenése társadalmi rétegenként változó volt, különböző időszakokra tehető, egészen a 19. század második felétől a 20. század elejéig. Szinte az egész magyar nyelvterületen elterjedt épülettípusról van szó, amely komplex funkciót töltött be a háztartásban, a család életében. A nyári konyha, külső konyha használatának a második vi-130
