Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Nagyné Batári Zsuzsanna: Telkek, kert, térhasználat, melléképület falon - a nyári konyhák szerepe a feldolgozásban
NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA nagyné Batári Zsuzsanna Telkek, kert, térhasználat, melléképületek falun - A NYÁRI KONYHÁK SZEREPE A FELDOLGOZÁSBAN* Jelen írás célja, hogy bemutassa a változatos formában élő paraszti telket, az udvar és kert egységét, utalva a sokféle rendben elhelyezett, különféle épülettípusokra, amelyek egykor itt álltak, kiszolgálva a családok igényeit és munkaszükségletét. Osztatlan településeken a paraszti telek lakó- és munkahely is volt egyben; az önellátás centrális szerepe és a kert közelsége azt eredményezte, hogy a paraszti életformában oly fontos, feldolgozással kapcsolatos munkák itt folytak. A munkafolyamatok helyszíne lehetett az udvar, tornác, vagy akár a kert is, de a nyári konyhák 19. század végi, 20. század eleji1 megjelenésével és terjedésével főként ezek a másodlagos konyhák lettek a fókuszban álló feldolgozás és tartósítás központi helyszínei. Mi volt jellemző a telkek beépítettségére, hogyan alakult a telken belüli térhasználat, milyen munkákat végeztek a lakóház környezetében, ezek közül melyek kapcsolódtak a nyári konyhához? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az alábbiakban. Akiindulópont: a telek A magyar falvakban a telkek alakjának, elhelyezkedésének meghatározója a település típusa, illetve földrajzi fekvése, ami egymással is kölcsönhatásban van. A telkeknek egyes jellemzőit ezen kívül befolyásolhatja a családszervezet, a család foglalkozása, társadalmi-gazdasági háttere, vagy a közösségi normák is. Ezek a tényezők együttesen kihatnak a telkek méretére, formájára, beépítettségére, szerkezetére és épületeire is. A telek a belterület legkisebb egysége, a néprajzi szakirodalom megkülönbözteti a szabályos (rendezett településeken) és a szabálytalan alakú telkeket (halmazos településeken jellemző). Az udvar a teleknek az a része, amely az épületeken kívüli közlekedőtér, a fontosabb épületeken túl, a középső egység több helyen szérűskert, e mögött, hátul terült el a veteményes- vagy gyümölcsös kert.2 Más változatok is előfordultak, így a telek lakóudvar része után (ma már főként udvar, de ismertek a porta és a fundus elnevezések is Észak-Magyarországon) gazdasági udvar, máj d kert is következhet.3 Az udvarok lehetnek csoportos és soros udvarok. Az előbbi esetében 2-4 oldalról veszik körül épületek a telket (főként tanyákon), míg a sorosan beépített telkeknél a lakóház után sorban egymás után következnek az épületek, csökkenő tetőmagassággal. Egy cizelláltabb tipológia szerint léteznek szabálytalan udvarok, amelyeken az épületek semmilyen szabályt nem követve állnak; egysoros és kétsoros udvarok, ke-A tanulmány a Bolyai János ösztöndíjprogram keretén belül készült. 1 Lásd Filep 1982. Az elterjedés időpontja a társadalmi státusztól, a család anyagi helyzetétől is függött, illetve az ország különböző részein más-más periódusban zajlott le. A nyári konyha pontos megjelenésének idejét jelen kutatás igyekszik lel tárni, további kérdés a paraszti használat idejének megállapítása. 2 BAr.th1997.59. 3 Lásd Bakó 1978.20. resztcsűrös udvarok, vannak utca felől melléképülettel határolt udvarok, hajlított házas udvarok, vagy épületekkel körbefogott udvarok (ide tartozik a kerített ház). A hadas udvaron nemzetségek éltek együtt, ezeken a társas udvarokon több lakóház is állt. A sűrűn beépített telkek alkotják a tömbudvarokat. A telkek legyenek bármilyenek, a lakóház általában elől áll rajtuk, kivéve a baromudvaros elrendezésnél, ahol a melléképületek kerülnek előre, míg az un. emberudvar a telek közepén helyezkedik el. A telek és az udvar fogalmak nem fedik egymást, mert az előbbihez hozzátartozik a kert is. A lakóház telkének utcával ellentétes része a veteményes- és gyümölcsöskert, ezen kívül a határban is voltak intenzíven művelt kertrészek, főként a belterület közvetlen közelében.4 Kertrész nemcsak a telek végén kapott helyet, a telken a házhoz viszonyítva lehettek és lehetnek elő- és oldalkertek is, ezek virágos- vagy veteményeskertek. ( 1. kép) 1. kép Nyári konyha és lakóház előtti kertrész, F.rdőbénye (fotó: Nagyné Batári Zsuzsanna, 2018) A magyar parasztságnál jellemző telek- és településtípusoknál természetesen a településszerkezetből adódóan hatalmas különbségek adódhattak, elég csak a szórványtelepülésekre, szálláskertes, a tartozéktanyás településekre gondolni. Ez azonban azt vonja maga után, hogy a munkák helyszíne és felosztása is különbözött ezeken a településeken. Jelen írásban főként az osztatlan, csoportos települések jellemzőiről lesz szó, többnyire észak-magyarországi, helyenként erdélyi példákká alátámasztva, a 20. század különböző évtizedeiből, tudva azt, hogy a történeti, gazdasági és társadalmi háttér ebben az időszakban sokat változott és rendkívül nagy hatássá volt a falvakban élők életmódjára, eltérő igényeket és szokásokat kialakítva. 4 BArth 1997.59-63. 127
