Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)
Császi Irén: "Zöldséget puttonyszámra" - Az egri hóstyák kertészete
ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 4. Tárolás Az egri zöldség azért volt piacképes, mert a borospincék kiválóak a téli tárolásra. Tavaszra, mikor a makói és a győri zöldség elfogyott, akkorára jöttek a piacra az egriek. A zöldséget a pince előterében pírokban” tárolták, így egészen tavaszig friss maradt. Az egésznek a formája a sírdombhoz hasonlított, ezért nevezték sírnak. Az asszonyok végezték a zöldség berakását, válogatását, vagy a csírázást. A borházból a pince belsejébe haladva, először a petrezselyemgyökeret helyezték el. A zöldséget kétsorosán, a vastagabb, koronás végével kifele fordítva rakták le. A sorokat kővel támasztották meg elölről. 5-től 20 méterig terjedt a sír hossza, magassága 120-130 cm volt, egy méterben átlag lq zöldség került. A zöldséget úgy tették el, hogy egy sor zöldség, egy sor fehér homok. Úgy tartották, a zöldség még fehérebb lesz, ha fehér homokot, kőport szórnak rá. Ugyancsak sírba rakták a sárgarépát. A répát csak tisztán szabad eltenni, ha közéje homokot szórnak gyökeresedni, kezd. A pince belsejébe, legbelülre került a burgonya. A zöldség január, február hónapokban kezdett kizöldülni, „hajtani” vagy „kiélni magát”, ilyenkor a hajtásokat levagdaltákM A jó pincékben egészen júniusig tudtak tárolni. Volt olyan gazda, akinek a pincéjéből 80 mázsa zöldség is elkelt. Az almát, körtét a pince puszta földjén, esetleg ládákban tárolták.28 29 Növénytermesztés mozzanatai két egri generáció tükrében A tanulmány további részében két egri generáció, Nagy Miklós és fia, Nagy Miklós Ignác kertészeti gazdálkodásának mozzanatait érzékeltetem. Ugyan a nagyszülők is kertészetből éltek, de a visszaemlékezések leginkább a szülők időszakát tudják feleleveníteni. Akárcsak a nagyszülők, a szülők is hagyományos szabadföldi kertészkedést folytattak, a nagyszülők a Rác hóstyán az 1900-as évektől, a szülők a Sas úti telken (Sas út 36.) 1940-től eladásra termelték a zöldséget. Nagy Miklós Ignác (1948) 1973-tól napjainkig foglalkozik fóliasátras növénytermesztéssel. Eredeti foglakozása fémeszteigályos. 1952-től lakik ezen a helyen, 1972-től már feleségével együtt. A telek házzal együtt 794 négyszögöl. A Sas úton már csak hat hasonló méretű telek van, az 1950-es években a telkekre ez a méret volt a jellemző. A szülei vették meg a telket, a rajta álló házzal, melyhez 1950 1960 között hozzáépítettek. A telek szilvafával és birssel volt tele, amiket a kertészkedés miatt ki kellett vágni. 28 Bakó 1961.65-68. 29 BokossENA 1210/1969. 8. kép A zöldség tárolása „sírokban" előtte buigonya a pince előterében, Eger, Bárány út 52. sz. alatti pi nce, 1961 (fotó: Bakó Ferenc, DIV Fotótár Ltsz.: 10541.) 9. kép Téli almatárolás és válogatás a pincében, Eger, Tihamér, 1961 (fotó: Bakó Ferenc, DIV Fotótár Ltsz.: 10532.) 112
