Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Baráz Csaba: A hajdani Szőlőskepuszta promonotóriuma - Régi szőlőhegyek maradványai és a Bükkaljai kőkultúra emlékei a Bükkalján

ÖRÖKSÉGÜNK VÉD E LM F: ÉS JÖVŐ]E 4.

U/112: „Szöllőskeipuszta ;

Kát/1887: Szőllőske puszta Szőllőske

Mártonffy (1854): „Szőllőske”

„Nagy területet jelöl a név. Hegy és völgy váltakoznak a területen. A művelési ág is különböző. A középkorban önálló falu volt, a XV században decimát fizetett. Régen jóval nagyobb területet jelölt, mint ma. Nevezik Szőllőcske-pusztának is. Szederkényi szerint Szőlőskén a bortermelés 1576-ban 207 itteni lakost foglalkoztatott (II. 380.).”

Mészhëgy (Mészhëgy)19

1751: „... vagyon egy szőllője az Mész hegy felé...” (Egri Prot.);

1754: Mészhëgy (H. m. L. ÉGL. 61);

1754: „Promonthorium Sík Hegy alias Mész hegy vocitatum’ (H. m. L. ÉGL. 318) ;

1754:,Mészhëgy új fogás” (H. m. L. ÉGL. 61 );

1755: „Sík hegy a Mészhëgy alatt” (H. m. L. ÉGL. 310);

1768: „... A Mész hegyen situált szőllőben gyöpbül fel fogtak...” (Egri Prot.);

1769: „... Mész hegyen kilencz csatornábul álló Szőllőt... becsültük...” (Egri Prot.);

1771 : „... az Makiári hostyán ki a Kőporoson ki, az Mész hegyig az utak reparációja határoztatott...” (Egri Prot.);

1778: „... inend menvénaMész-hegyi Promonthoriumra..(Egri Prot.);

1791 : „... a Mészhëgy en lévő kis szőllőcskéjét is el adta...” (Egri Prot.) ;

1795: „... a Mész-hegyrül a szőllőt puttonra szedvén...” (Egri Prot.);

1797: „... el adván Mészhegyi Szőllőmet...” (Egri Prot.);

1844: „... Malintzkij Ignátz és hitvese Pálok Erzsébet az O Mészhegyen egy részről...” (H. m. L. ÉGL. 310);

1844: „... az Egri Érsekséget földes Úri joggal illető új mészhegyen... nyilvános árverés alkalmával... eladtalégyen” (H. m. L. ÉGL. 310); 1845: „... a Mészhegyen... helyezett szőkéjét örök áron eladta...” (H. m. L. ÉGL. 310);

1847: „Az Egri Kis Mészhegyen... szőkéjét cserébe adták...” (H. m. L. ÉGL. 310);

1848: „... az Ó Mészhegyen... fekvő szőlejét... ” (H. m. L. ÉGL. 310);

1860: „Erdő a Mészhëgy dűlőben” ((4222. tkb. 14527. hrsz.);

1862:,Vízmosás a Mészhëgy dűlőben" (3187. tkb. 17592. hrsz.);

1868: „Legelő a Mészhëgy dűlőben (4312. tkb. 14419. hrsz.);

1874: „Szántó a Mészhëgy dűlőben (3053. tkb. 1450 hrsz.);

1880: „Szántó a Mészhëgy dűlőben ( 1898. tkb. 14495. hrsz.);

1887: „Szántó à Mészhëgy dűlőben (2636. tkb. 14553. hrsz.);

1947: „Szőlő a Mészhëgy dűlőben (2574. tkb. 14624. hrsz.) ;

1947: „Szőlő a Mészhegyen " ( 12662. tkb. 16375. hrsz.) ;

Kát/1887: Mészhëgy :

1902: Mészhëgy (Nyr.31:35l);

Mártonffy ( 1854) : Mészhëgy

„Nagy területű, magasan kiemelkedő hegy, meredek lejtővel. Talaja mészkő. A történeti adatok megkülönböztetnek O Mészhëgy, Új Mészhëgy, Nagy Mészhëgy és Kis Mészhëgy neveket. Egyes adatközlők szerint az O Mészhëgy és Új Mészhëgy megkülönböztetés a szőlőtelepítéssel kapcsolatos. Az O Mészhëgy névvel a régi telepítésű területet különböztették meg az újabb telepítéstől. Ma már nem használják, sőt alig ismerik ezeket a neveket Vannak, akik azt tartják, hogy az O Mészhëgy az Afrika dűlőnek a Mészhëgy felé néző része. A Nagy Mészhëgy nevet a Mészhëgy helyett néha ma is használják, jelölve annak magasságát, nagy kiterjedését. A Kis Mészhëgy elnevezést ma már nem ismerik. Egyesek szerint Méh-hegy volt a régi neve a természetes eredetű méhkaptárhoz hasonló természetes eredetű bemélyedéseknek, ami ezen a hegyen is megfigyelhető, s ez szolgált a névadás alapjául. Szederkényinél Mészkő néven ötödfizető hegy volt. (ll. 380)”

Mészhëgy ajja (mészhëgy alja)

1765: Mész hegy allya (H. m. L. ÉGL. 63). A Mészhëgy lejtőjének aljában elterülő lapos, vizenyős terület. Nevezik Mészhëgy lapossának is.

Mészhëgy farka

1789: „... bal kézre maradnak a Mészhëgy farkán lévő szőlők...” (Hm. It. V-IV/a 250). Kihalt név.

Mészhëgy lapossá (Mészhëgy laposa). Ugyanaz, mint a Mészhëgy ajja.

Mészhëty-tetôü (Mészhegy-tető)

1790: „Szőllőskey Erdőben: Mész Hegy Tető (H. m. L. ÉGL. 338). A Mészhëgy felső lapos része.

19 Bakos-Fekete 1972.82-83.

102