Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 4. - Kertek. A Dobó István Vármúzeumban 2018. február 8-9-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 37. (Eger, 2018)

Baráz Csaba: A hajdani Szőlőskepuszta promonotóriuma - Régi szőlőhegyek maradványai és a Bükkaljai kőkultúra emlékei a Bükkalján

BARAZ CSABA

Nyergës (Nyerges)20

1760: Nyerges Keő (H. m. L. ÉGL. 62);

1767: „... el vettem az Nyerges Kövön lévő Szöllőt... 84 Rhn forintokban...” (Egri Prot.);

1774: „... az Teherrel bebocsájtkoznak a Mészhegy és Nyerges Kő között való Völgyre...” (Egri Prot.) ;

1774: „... a kerülők 6 lovat kaptak a Nyerges Kő alatt...”

(Egri Prot.);

1774: Nyerges Hegyen ... lévő szőllőcskét örökösen oda engedték...” (Egri Prot.);

1778: „... az Nyergesij Promonthoriumra... szőkéjében ki mentek...” (Egri Prot.) ;

1778: „... az Almagyari, Mogyoróskúti, Nyerges és Mész hegyi utakat reparáltatni...” (Egri Prot.);

1778: Nyerges (Hm. It. V-IV/a 250);

1779; .Nyerges kő (Hm. It. V-IV/a 250);

1781 : Nyerges kő (Hm. lt. V-IV/a 250);

1788: Nyerges' (Hm. lt. V-IV/a 250);

1789: „... a XIX. Szakaszosban a Nyerges Keői Szőllőkkel” (Hm. It. V-IV/a 250);

1841 : Nyerges kő hegyen ... örök áron eladta... (H. m. L. ÉGL. 310);

1844: „... a Nyerges kőn... örök áron eladta” (H. m. L. ÉGL. 310);

1845: „... a Nyergesen... helyezett szőkéjét örök áron eladja” (H. m. L. ÉGL. 310);

1850: „... a Nyerges-mészhegy re kétfelé ágazó út... ” (H. m. L. Határleírás. 310);

1871 : „Szántó a Nyerges dűlőben (4297. tkb. 14759. hrsz.) ;

1673: „Szántó a Nyerges dűlőben (3012. tkb. 14683. hrsz.);

1876: „Szántó a Nyerges dűlőben” (2859. tkb. 14696. hrsz.) ;

1887: „Erdő a Nyerges dűlőben (3189. tkb. 14ó97.hrsz.);

1897: „Legelő a Nyerges dűlőben (4191. tkb. 14720 hrsz.) ;

1909: „Szántó a Nyerges dűlőben (6336. tkb. 14756. hrsz.);

1914: „Szántó a Nyerges dűlőben (6994. tkb. 14691. hrsz.);

1920: „Szántó a Nyerges dűlőben ( 7487. tkb. 17700. hrsz.);

1947: „Szántó a Nyerges dűlőben ( 12543. tkb. 14744. hrsz.);

1947: „Legelő a Nyerges dűlőben ( 12543. tkb. 14775. hrsz.);

Kát/1887: Nyerges :

Mártonffy ( 1854) : Nyerges ’-,

Breznay (1934. II. 175.): Nyerges'

„A Mészhëgy melletti magas, meredek, nagy területű kiemelkedés, szőlőhegy. A felső lapos része a Nyerés-tetöü. A tetőn kiemelkedő, nyereghez hasonló tufakőtömb található.”

Nyerges keő (ugyanaz, mint a Nyerges)

Nyerges-tetöü Nyerges-tető (ugyanaz, mint a Nyerges)

FELHASZNÁLT IRODALOM Baráz Csaba

2013 Kaptárkövek földje. Tájművelés és természetvédelem a Bükkalján. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger.

2014 Tájművelés és táji kapcsolatok a Bükkalján. Történeti Földrajzi Közlemények 2. évi. 1 -2. szám 110-120.

Bakó Ferenc

1977 Bükki barlanglakások. Herman Ottó Múzeum, Miskolc.

1961 Egri borospincék. Eger.

Bakos József- Fekete Péter

1972 Eger és Felnémet földrajzi nevei I. A külterület nevei. Eger.

Breznay Imre

1933-1934 Eger a XVIII. században I-II. Eger.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

( 1995) : 13/1995. ( V24.) rendelete a „Mészhegy - Nyerges-tető’ helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánításáról, Eger.

20 Bakos -Fekete 1972.91 -92.

103