Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)
Kurczveil Mária: Műemlékvédelem és restaurálási tevékenység Egerben és Heves megyében
KURCZVEIL MARIA 4. kép A ciszter templom kapuja - Szent Mihály arkangyal (fotó: Kurczveil Mária, 2017) oltárok, szobrok tárgyak, emlékek megmentése a fenti jogszabályok szellemében történik. Miért fontos ez? A védett műemlék, legyen az kúria, kastély, templom, plébánia vagy lakóház, a hozzájuk tartozó freskókkal, oltárokkal, rácsokkal, padokkal, szobrokkal az emléket gazdagabbá, szebbé teszik. Nemcsak a műemlék részeként, hanem önállóan is értéket képviselnek. Ünnepélyessé válik egy templom, egy festett üvegablak, egy mosolygós angyalka által, és egy korabeli világba kalauzolja a látogatót. A szakavatott ezekből az emlékekből olvassa a múltunkat. Természetesen vannak szép számmal önálló képzőművészeti emlékek, melyek nem részei egy-egy műemléknek, de hasonlóan jelentős művészeti kvalitással bírnak - és itt gondolok elsősorban a Heves megyében álló önálló szobrokra. Már a világháború után a helyreállításokkal párhuzamosan megindult a képzőművészeti emlékek restaurálása Ugyanakkor hosszú évekre volt szükség, hogy létrejöjjön az a szakmai bázis az Országos Műemléki Felügyelőségen belül, mely irányításával, egységes elvek alapján lehetett elvégezni a szakrestaurátori munkákat. Elsőként a kőszobrász restaurátor műhely jött létre, majd a festőrestaurátori, végül a faszobrász részleg. 1965-ben az akkori Képzőművészeti Főiskolán megalakult a restaurátor tanszék, mely a szakma minőségi változását hozta. Lassan létrejött az a jogszabályi háttér, mely biztosította az 5. kép A ciszter templom kapuja - Gábriel arkangyal (fotó: Kurczveil Mária, 2017) emlékek szakszerű restaurálását, legfontosabb követelményként, hogy a restaurálás csak a szükséges és indokolt mértékben végezhető, a beavatkozás a védett műemléki értéknek a restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét:' A restaurátornak összetett tudással kell rendelkeznie, a művészettörténeti ismeretek mellett ismernie kell a fizika és kémia legújabb kutatási eredményeit, anyagokat, technológiákat. Bár a legfontosabb, és nem elfelejthető, a természetes anyagok, technológiák alkalmazása, alázatosnak, szerénynek kell lennie, tiszteletben kell tartania a restaurálandó emléket, mely a restaurálás után nem válhat hamissá, mássá. Tiszteletben kell tartania az elődök munkáit, azt, hogy az egymásra rétegződött felületek, a különböző periódusok értéket képviselnek, nem pusztulhatnak el. Fontos a dokumentálás alapossága, mely a mai technikai eszközök használatával könnyebbé is válhat. A 20. század második felétől, de különösen napjainkban felerősödtek, felgyorsultak azok a társadalmi és gazdasági körülmények, melyek a hagyományos okok mellett károsíthatják emlékeinket. Egy beázó templom, egy elhagyott kúria, de akár egy szoros határidővel kiírt pályázat, a különböző kényszerből siettetett munka, mind a restaurálandó emléket 3 U.o. 19. A védett műemléki érték restaurálásának követelményei. 45. § 2. pont.
