Szilasi Ágota, H.: Örökségünk védelme és jövője 3. A Dobó István Vármúzeumban 2017. február 9-10-én megrendezett Tudományos Konferencia tanulmánykötete - Studia Agriensia 36. (Eger, 2018)

Kurczveil Mária: Műemlékvédelem és restaurálási tevékenység Egerben és Heves megyében

ÖRÖKSÉGÜNK VEDELME ES JOVOJE 3.

6. kép Részlet az érseki palota „madaras termének" szekkó díszítéséből - Túzokpár (fotó: Kurczveil Mária, 2017)

károsíthatja. Sajnos a hagyományos kézműves technikák ismerete is a 20. század végétől gyors hanyatlásnak indult, aminek következtében olyan munkák is szakrestaurátort igényelnek, amelyek elvégzésére korábban jól képzett szakmunkások is elegendőek voltak. Jó példa erre, Hogy egy kőfalfelújításhoz, és akár egy kovácsoltvas kertkapu helyreállításához is sokszor szakrestaurátori felügyeletet kell a felügyelőnek előírni. Sajnos egyre többször halljuk azt a mondatot, hogy „most erre van pénz”, ami egy emléknél nem feltétlenül a legsürgetőbb beavatkozásokat jelenti.

Mit nyújthat mindehhez a műemlék felügyelő? Azt a más jellegű szakmai tudását, mely szorosan kapcsolódik, kapcsolódhat a restaurálási munkához. Olyan építészeti, szaktervezői kérdések megoldását, a fontossági sorrendek következetes betartatását, melyek megelőzik ezt a munkát. Falvizesedés, sók, csapadékvíz elvezetés, szigetelések, statikai beavatkozások, gépészeti, elektromos vezetékek, szerelvények elhelyezésének szükségessége, és sok más, esetlegesen nem fontosnak tűnő feladatok felismerését, kezelését. Fontos a következetes jogszabály betartatás, sok-sok helyszíni bejárás és persze saját

ismereteink állandó, tágabb szakterületeket átfogó bővítése.

Persze vannak láthatatlan felügyelői munkák is, melyekről kevesen szereznek tudomást, s a háttérben maradnak. A jó kezű szobafestő szakmunkással a templombelső kiféstéséről való beszélgetés, az oltár aranyozására adakozóval ismertetni a restaurálás technológiai sorrendjét, vagy a jó szándékú sírköves szakmunkást lebeszélni egy kőtalapzat műkővel történő cseréjéről. Sokszor ezek a beszélgetések, a tulajdonosok felé történő jelzések hatásosabbak lehetnek egy-egy megírt kötelezésnél.

Az utóbbi években több jelentős restaurátori munka készült el a megyében, és már láthatóak a további kutatások is. A teljesség igénye nélkül sorolnék fel néhányat.

Két északi oldalkápolna korábbi restaurálása, és a templombelső kutatása után 2016-ban készült el az egri Szent Bernât templom szentélyének festőrestaurátori (restaurátorok neve: Fodor Edina, Maracskó Izabella és Hegedűs Judit), és egy oltárának farestaurátori munkája (restaurátor neve: Szalay György). Remélhetőleg lehetőség nyílik a teljes munkák elvégzésére, a folytatásra is. A templom kétoldali íves kocsifelhajtóinak kapuzatán lévő szobrok megóvása kőrestaurátori

12