Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában

tűek, illetve összességében valamivel nagyobbak is voltak. Azaz azokban az években a kiemelt fontosságú spanyol-Habsburg tartomány védelmi kapacitása nem tért el akár a hazai, vagy külföldi szerzők által gyakran sokadrangúnak titulált Magyar Királyság, vagy Erdély védelmére kiállított haderő méretétől.

Itália más Habsburg birtokain is találunk a témakör szempontjából érdekes 16. századi történelmi párhuzamot. A másik, Habsburg-dinasztikus szempontból kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bíró tartomány a Nápolyi Alkirályság volt. A cognaci liga idején (1526-1529) Nápoly jelentős hadszíntér volt, a várost is hosszú időn keresztül ostromolták a francia uralkodó seregei szárazon és vízen egyaránt.38 Pár hónappal a cambrai-i békekötést követően Nápolyban tartott hadimustrát követően még mindig mintegy 15 800 fős sereggel számoltak (6000 spanyol, 5400 német gyalogos, 4400 olasz gyalogos), amelynek havi költségét kb. 50-55 000 dukátra tették.39 Ugyanakkor sokatmondó, hogy a következő évtizedekben a nápolyi alkirályság védelmi ereje ugyan jelentősen kisebb létszámúvá vált, de professzionális és állandó hadsereggé alakult át.40 A Nápolyi helyőrség magját az ún. nápolyi „öreg” tercio adta és egészült ki kisebb állandó egységekkel.41 Ahaderőt az alkirályság j elentősebb váraiban és városaiban szétszórva állomásoztatták, pl. Campania területén Avellinoban, Beneventoban, Salemoban, illetve Castel dell’Ovoban, Nápolyban, vagy Rocaseccában. Ugyanígy voltak állandó helyőrségek Gaeta, Castelnuovo váraiban, kisebb egységek Capri szigetén is. A nápolyi alkirályság állandó hadereje így 1536-ban mindössze, 3220 főből állt, közülük a nápolyi öreg terció (tercio viejo de Nápoles) „hivatalos” megalakulásakor 1590 fő alkotta a gyalogos terciot. Ezenfelül 12 spanyol és 7 itáliai nehézlovas kompánia (összesen 644 fő gentes de armas) és 5 kompánia könnyűlovas (összesen 164 fő jinete) alkotta még az alkirályság állandó erejét 1564-ben a gyalogos tercio már mintegy 4518 főt tett ki. 1570-re a kb. 4000 fős állandó terciot kiegészítették további 5 kompánia spanyol, 11 kompánia itáliai gyalogossal (1020 fő) és 5 kompánia lovassal (450 fő).42 Párhuzamot szolgáltat az is, hogy a Nápolyi Alkirályság állandó vé-38 A cognaci ligáról lásd Brandi 1998.207-221.; Kohler 2000.181 -200.

39 Trac y 2002.124.

40 Az 1520-as és 30-as évek kiemelkedő jelentőségűek voltak a spanyol birodalom állandó hadseregeinek, ezen belül pedig a tercioknak a létrehozásában. A paviai győzelem heteiben született meg 1525-ben az új hadügyi rendelet (Ordenanza de 1525), amely 82 fejezetben megújítja az 1503. évi hasonló rendeletet és átalakítja a zsoldfizetési rendszert. Egyik legjelentősebb újítása, hogy a spanyol gyalogság önálló haderőként először szerepel a hadügyi rendeletekben. 1536-ban pedig egy újabb rendelet (Ordenanza de 1536) révén hivatalosan is létrejött a spanyol terciok rendszere Martínez Ruiz 2008.85-112.

41 A spanyol szakirodalom az 1530-as évek második felében létrehozott négy állandó terciot nevezik „Öreg” tercioknak, megkülönböztetve őket a 16-17. század folyamán létrejött további tercioktól. (Tercio Viejo de Nápoles, Tercio Viejo de Sicilia, Tercio Viejo de Lombardia, Tercio Viejo de Cerdena).

42 Martínez Ruiz 2008.736-737.