Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában
udvarában nevelkedett, tanulta a kormányzás és hadviselés művészetét. Közismert, hogy a nagyapa és az unoka között rendkívül szoros kapcsolat alakult ki, éveken keresztül az ifjú infáns folyamatosan kísérte Ferdinánd királyt Toledóból Córdobába, Sevillába, vagy bárhová a félszigeten, ahová az aragóniai uralkodót a teendője hívta. Bátran megkockáztathatjuk, uralkodói felfogását jó eséllyel az idős aragóniai uralkodó is sokban befolyásolhatta.25 Egyes spanyol szerzők külön is kiemelik, hogy Aragóniai Ferdinánd személye és az általa mutatott példák mennyire meghatározták Habsburg Ferdinánd későbbi uralkodói felfogását és tetteit.26 A Nápolyi Királyságért mind az Anjou és mind a Trastámara uralkodók hosszú ideje versenyeztek. E tanulmány során nem cél, hogy ezeket az eseményeket átnézzük. Inkább arra szorítkozunk, hogy a nápolyi Trastámara-ághoz tartozó I. Ferdinánd halálát követően VIII. Károly francia király 1494-ben mintegy 25 000 fős sereggel megszállta a Nápolyi Királyságot, hogy ezáltal biztosítsa jogosnak vélt örökségét a trónörökös II. Alfonzzal szemben. 1495 folyamán a francia sereg tetemes része hazatért és az uralkodó csupán egy 6000 lovasból és 4000 fős gyalogosból álló sereget hagyott a Nápolyi királyság területén. Miután II. Alfonz lemondott fia, II. Ferdinánd javára, az örökségért a nápolyi dinasztia oldalán harcba szállt Aragóniai Ferdinánd, a távoli rokon is, aki a granadai visszafoglaló háborúk során már hímevet szerzett Gonzalo Femández de Córdobát bízta meg azzal, hogy sereget szervezzen és indítson Nápoly visszafoglalására.27 Az első expedíciós sereg 1495 folyamán indult Nápolyba A francia helyőrséghez képest meglehetősen kicsi volt, sőt míg a francia sereg domináns részét a nehézfegyverzetű páncélos lovagok alkották, addig az aragóniai sereg jellemzően gyalogosokból állt. A kb. 5000 fős, főleg számszeríjasokból, illetve arkebúzokkal felszerelt gyalogosokból álló egységet mintegy 600 könnyűlovas, ún.jmete egészítette ki.28 Femández de Córdoba, a Nagy Kapitány tudatos stratégiát alkalmazott a túlerővel szemben és seregével 1000-3000 fős kontingensekben a guerrilla harcmodort alkalmazta. Bár fontos újítás volt, hogy Femández de Córdoba serege az addig ismert taktikákat meghaladva alkalmazta a kézi lőfegyvereket (arkebúzokat és számszeríjakat), mégis lehetőleg kerülte a francia nehézlovasokkal való megütközést nyílt csatamezőn.29 25 Az unoka és nagyapa viszonyáról lásd Huerta 2004. 99-109. V. Károly történetírója, Prudencio de Sandoval szintén részletesen kitér a két Ferdinánd viszonyára és a fiatal Ferdinánd infáns természetére. Kiemelte kiváló emlékezöképességét, szeretetét a hadi történetek iránt, bátorságát és diplomáciaérzékét, színlelését. Megjelenésében, gesztusaiban, járásában rendkívüli módon hasonlított nagyapjára, aki emiatt különösen szerette, emelte ki a pamplonai püspök. Lásd Sandoval 1955. 26 Lásd különösen Huerta 2004.105. 27 Ladero Quesada 2010.; Ruiz-Domènec 2007. 28 Femández de Córdoba seregszervezéséről lásd részletesen René Quatrefages klasszikus munkáját. Quatrefages 1983.50-83. (La génesis del tercio fejezet.) 29 A taktikai változásokról lásd Quatrefages 1983.; Hall 1997.157-176. 95
