Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában

motivált „Nyugat” ellenességébe pedig kiválóan beleillett a hazai történetírás régről megörökölt látens Habsburg-fóbiája: minden olyan esemény „felhasználható” volt az aktuális „Nyugat” ellenes harchoz, amelynek köszönhetően kimutatható volt, ahogy ez a virtuális „Nyugat” - melyet esetünkben gyakorta a Habsburgok „képviseltek” - a döntő pillanatokban magára hagyta a magyarságot, s elárulta a magyar nemzeti érdeket, a „magyar népet”.6

Ebbe a sorba illeszkedtek be az 1550-es évek török elleni küzdelmei is, s ezek esetében még azok után is kitapintható egyfajta Habsburg-ellenes retorikai körítés, amikor sikerült „visszatalálni” legalább a történeti tények hiánytalan, s vállaltan pártatlan elbeszéléséhez,7 - miközben a hatalom képviselői a hazai lakosság tudatának manipulálásában olyan nyilvánvaló történelemhamisítástól sem riadtak vissza, mint Nemeskürty István, aki az Egri csillagok című film forgatókönyvírójaként az eredeti regényben nem szereplő, ám igen emlékezetes jelenet beiktatásával is „megmutatta” a nézőknek Ferdinánd király érdektelenségének mélységét Eger védőinek - és ezzel úgy általában a magyarság - ügye iránt.8 Ám, amikor Eger felmentése elmaradásának okait vizsgálva kellett volna tudományos eszközökkel is „bizonyítani” ugyanezt, a források mégiscsak letagadhatatlanul másról tanúskodtak.9 10

E sajátos korhangulat tükröződésének egyik csalhatatlan jele volt a címben olvasható Plutarkhosz idézet, amely Ascanio Centorio, Castaldo titkárának interpretációjában vált ismertté a közelmúlt hazai történetírásában, mint az 1550-es Habsburg országegyesítő kísérlet eleve elrendeltetett elfuseráltságát fémjelző bon mot.'0 Ezt a mondatot, eredeti összefüggéseiből kiragadva, számos történészünknek rövid idő

6 Mód 1954.

7 Ennek a sajátos „tudományos skizofréniának’ az egyik legszebb példája Niederhauser Emil rövid és szellemes látlelete a magyar nemzeti Habsburg fóbiákról és a vele szembeállított „Habsburgiánus” nézetekről, amelyeket szerinte 1986-ra már „sikerült meghaladnia a szocialista történetírásnak" - miközben az ő szövege épp Supka Géza erős Habsburg-ellenes elfogultságokkal terhelt bulvár „krónikájának” utószavaként látott napvilágot a Helikonnál 1986-ban. Supka 1986.428-431.

8 Nemeskürty interpretációjában az idejét labdajáték szemlélésével mulató király - akit maga a film rendezője, Várkonyi Zoltán alakít - ezt üzeni tolmácsai útján a Dobó hírnökét alakító Latinovits Zoltánnak: „Őfelségének azonfelül pedig az a véleménye, hogy a magyarföld védelme a magyar nemesek ügye. Elég vagyonuk van, gondoskodjanak az országukról "

9 Szántó 1962.; Szántó későbbi munkásságát ezután végigkísérték az egyre több feltárt új forrás alapján ki nem mondott mondatok, le nem vont következtetések, sőt az általa leírt tényeknek ellentmondó következtetésekre is akadt példa (Igaz ez részben az általa összemásolt régebbi irodalom egymásnak is ellentmondó állításaiból is fakadhatott.)

10 „És «e maroknyi sereggel indult útnak Castaldo oly föladattal, hogy Erdélyt a hatalmas török császártól elfoglalja», mely csekély seregről, nézetem szerint, «- írja Centorio - «ugyanazt mondhatjuk el, a mit Tigranes király állított a Lucullus vezérlete alatt ellene vonuló római hadseregről, hogy t.i. követségnek sok, hadakozásra pedig kevés.» Mint látni fogjuk azonban, az együgyű erdélyiek elkábítására elegendőnek bizonyult." Kropf 1896.325.

90