Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566)
Szigetbe, s a törökök ellenében tevékenykednek.101 Abég tehát nekilátott a blokád újjáépítésének és megerősítette a sellyei végházat.102 A szigetiek azonban nem hagyták magukat, ősszel ellentámadásba mentek át, állandóan portyáztak, sorra fogták el a kijáró törököket is, köztük több szpáhit, majd december elején maga Horváth Márk is megindult, és felégette Sellyét és Görösgált. Mehmed mindkét alkalommal kivonult, de csak Szentlőrincet próbálta fedezni. Kevés sikerrel, 10-én Horváthék azt is felrobbantották.103 Közben Pécsen sem alakult rózsásan a helyzet: az Arszlán által megkezdett várjavítási munkák nem fejeződtek be, s a vár falának egy része leomlott.104 Mehmed megpróbálta szandzsákja helyzetét megerősíteni azzal, hogy a korábban elcsatolt Dombóvárt és Kaposvárt visszakérte az udvarban, de nem járt sikerrel.105 Ráadásul kifejezetten rossz viszonyban volt a helyi szpáhikkal is, akik folyamatosan lázadoztak ellene.106 A„palánkok háborúja” tovább folytatódott: Horváth Márk Sellyét kívánta kiépíteni, immár keresztény kézen, de Dur Ali szekszárdi bég megakadályozta ebben. A szigetiek válaszul 1560. január 28-án lerombolták a gradistyei kolostort, nehogy a törökök megerősítsék azt. Az oszmánok szorult helyzetét mutatja, hogy nem csupán a Szigetvárat elszigetelő palánkok építésére törekedtek, hanem a dunai út védelmére is rászorultak. Ezért kezdték kiépíteni február végén a hercegszöllősi templomot, de a szigetiek március 8-án felgyújtották az építményt, s a török csapatokat Mohács közelében megverték. Válaszul egyre szorosabbra vonták Sziget blokádját, amelynek fenntartásában Dur Ali jeleskedett.107 Mindennek ellenére Mehmed egy jelentésében békésnek nevezte a helyzetet, fenntartva, hogy a keresztények készülnek valamire.108 A nyár folyamán folytatódott a városfalak tatarozása is, amire 10 000 akcsét utaltak ki a kincstárból.109 Szeptemberben azután nagy készülődés kezdődött Pécsen, ezúttal azonban nem támadásról volt szó: a dél-dunántűli török erők hatalmas biztosítással palánképítésbe fogtak Mohácson és Baranyaváron. A korábbi keserű tapasztalatokból okulva szinte az egész térség megmozdult: jöttek Budáról, Fehérvárról, Simontornyáról, Szekszárdról, Koppányból, Szegedről, Eszékről és a beljebbi területekről is. Maga a budai pasa - Rüsztem - ugyan végül távol maradt, de elküldte a kethüdáját 300 tatárral. A török csapatok Siklósnál, Pécsnél, Szekcsőnél és Monoszlónál biztosították a terepet, a kereskedők a térség járhatatlanságáról 101 Dávid-Fodor 2009.22-23. 102 Szakály 1987.108. 103 Szakály 1987.108-110.; Dávid - Fodor 2009.53. 104 Dávid-Fodor2009.57. 105 Dávid-Fodor 2009.60. 106 Dávid-Fodor 2009.72. 107 Dávid-Fodor 2009.73., 86-87.; Szakály 1987.111-114.; Szalay 1861.391. (no399). 108 Dávid-Fodor 2009.97. 109 Fekete-Káldy-Nagy 1962.507. 56
