Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Pécs és Szigetvár párbaja. A dél-dunántúli front török szemmel (1543-1566)

panaszkodtak. Felmerült még, Hogy esedeg Kisasszonyfalvát, Hegyszentmártont és Monoszlót is kiépítik. A szigetiek ellencsapásokkal próbálkoztak - november 11-én Szekszárd mezővárosát égették fel a bég szeme láttára, december 19-én pedig Dombóvár palánkját gyújtották fel - de az erődépítéseket nem tudták megakadályozni. Mindemellett látható, hogy a törökök célja ezúttal nem Sziget elszigetelése, hanem a dunai víziút védelme volt.110 A következő év tavaszán mindenesetre a magyarok rajtaütöttek Mohácson, a templomba menekült törökökre rágyújtották a várost, azonban ezzel már a vár fennállását nem tudták semmissé tenni.111

A törökök egy másféle határvédelmi elképzelésének a kudarca azonban ekkorra vált teljesen egyértelművé. A térségbe ugyanis a Balkánról már az 1540-es években délszláv katonaparasztokat telepítettek: eddigre kiderült, hogy sikertelenül.112 Talán a sikertelenségek miatt Mehmedet hamarosan leváltották és Esztergomba helyezték át, helyére ismét Kászimot vezényelték Temesvárról, aki azonban nem sietett a Mecsek-alji városba, és ismét csak a helyettesét küldte.113 Talán ezért hamarosan újabb tisztcserére került sor: ezúttal a szolnoki kötődésű, egyébként albán származású Aranid Mahmúdot állították a szandzsák élére 1561. március 31-én.114 Valószínűleg az ő nevéhez köthető az áprilisi újabb készülődés. Erejéből azonban csak egy gyengébb támadásra futotta augusztusban: Sziget meglépése a mocsár miatt nem sikerült, s a szenyériek, babócsaiak jöttének hírére az ostromlók inkább hazavonultak.115 Mahmúdot le is váltották, ismét hazamehetett Szolnokra, helyére pedig éppen az a Véli került, aki néhány évvel korábban a közelben próbálta meggyilkoltatni Arszlánt.116 Hamarosan a dél-dunántúli erők közös akcióba kezdtek: 1561. december 26-án a pécsi, a simontornyai, a koppányi és a kaposi törökök együtt törtek be a fonyódi szigetre, és felégették a gabonát, de egyéb kárt nem tudtak okozni.11

Az 1562. év tavaszának legfontosabb, a hódoltsági törökséget is lázban tartó eseménye Ferdinánd és János Zsigmond felső-magyarországi összecsapása volt, amely a Balassiak átpártolása és várfoglalásai miatt robbant ki, a háttérben pedig Ferdinánd moldvai beavatkozása húzódott meg. A budai és a temesvári török segédcsapatok hamarosan meg is jelentek a térségben.118 A főhadszínteret több másik irányból is tehermentesíteni kívánták a Magyar Királyság katonai vezetői. Egyrészt Balassi Já110 Szakály 1969.64.; Szakály 1987.116.; Szalay 1861.375-378,390-391. (no384- 385,398).

111 Hegyi 2007.1279-1280.

112 Hegyi 2007.291-301.

113 Dávid 2005.306.

114 Dávid 2005.306-308.

115 Komáromy 1909.220.; Borsa 1984.114.

116 Dávid 2005.308-309.

117 Takáts [1928], 246.

118 Istvánffy 2003. II. 317-318.

57