Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Négyesi Lajos: Zrínyi Miklós várkapitányi tevékenységének megítélése katona szemmel
Visszatérve Zrínyi és tisztjeinek viszonyára, az Óváros esetében láthatjuk, hogy figyelembe vette a véleményüket. Bár az eredeti elhatározása az Óváros kiürítéséről szólt, az Újváros felgyújtása után haditanácsot tartott arról, hogy védjék-e? Véleménye szerint a védők létszáma nem elég az Óváros és a vár egyidejű védelmére, ezért annak felgyújtását javasolta: „Zrínyi, tudván az övéinek kevés voltát, kiket mind a várasnak s mind a várnak oltalmazására való munkákra semmiképen elégségeseknek lenni nem ítél vala, az új erősségnek módja szerént elégettetm s egyedül az várnak oltalmazására, melynek megtartásában állana azgyőzedelemnek sommája, minden erejét fordítani kellene, aztjavallja vala.”'0 A gyalogosok azonban Szecsődi Máté vezetésével igyekeznek rábeszélni a város védelmére. Megígérték, hogy a város megerősítésével magukra vonják a török erőkifejtését, és így a vár mentesül a támadásoktól: „kérni kezdték, hogy hozzájok bíznék, s még egynéhány napig az óvárast megépítvén, az várnak is oly gondját viselnék, hogy az ellenség annak ostromlásától elszűnni kényszeríttetnék’.’10 11 12Zrínyi persze nem egykönnyen adta be a derekát. Vázolta a védelem nehéz helyzetét, valamint azt, hogy a török létszámfölénye lehetővé teszi, hogy egyidejűleg indítsanak támadást a vár és a város ellen, és képesek meggátolni, hogy a városból visszavonuljanak a várba: „Zrínyi, eleikben adván az rajtok lévő veszedelemnek nehéz voltát, s az ellenségfék nép sokaságát, mely mind az kettőnek vívására elég nagy erőt előállathatni láttatnák, őköt az várast elhagyván az várban bemenni hagyja. ”n Végül azután a vitézek mégis rábeszélték a város megtartására, amiben nagy szerepe volt, hogy sokan az 1556-os ostrom veteránjai voltak. Amikor Horváth Miklós számon kéri, hogy Zrínyi miért nem bízta a vár védelmét valamelyik tapasztalt tisztjére, valószínűleg nem veszi figyelembe Istvánífy leírását, mert Zrínyi éppen ezt tette az Óváros esetében. A védelem szolgálatának irányítását Szecsődire bízta, de a védelem menetére hatást gyakorló döntéseket továbbra is ő hozta. Amikor a város védői észlelik, hogy a törökök a tó töltésének átvágásán munkálkodnak, Radován és Dandó Ferenc Zrínyihez mennek engedélyért, aki csak hosszas könyörgés után egyezik bele a veszélyes vállalkozásba.13 Zrínyi a döntéseinél nem csak figyelembe vette tisztjeinek, katonáinak javaslatait, hanem az Óváros és a vár elszigeteltsége miatt rá is kényszerült, hogy megossza a vezetést. Horváth véleménye szerint Zrínyi hibát vétett, amikor elhanyagolta az aktív védelmet. Szemben az 1556. évi ostrommal, a védők csak kétszer hajtottak végre kirohanást. Mi lehetett az oka Zrínyi passzivitásának? Valószínűleg az erőviszonyok reális felmérése. A töltés átvágásán dolgozó csoport elleni támadásnál, tapasztalt szá10 Istvánffy 1999.15. bekezdés. 11 Istvánffy 1999.15. bekezdés. 12 Istvánffy 1999.15. bekezdés. 13 Istvánffy 1999.18. bekezdés. 246
