Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Florin-Nicolae Ardelean: On the Foreign Mercenaries and Early Modern Military Innovations in East Central Europe. Castaldo's Army in Transsylvania and the Banat
Az oszmán állam bürokratizálódása erre az időszakra már erősen előrehaladt,23 ennek következtében vált ki 1654-ben a nagyvezíri díván a szultáni dívánból.24 A nagyvezír ekkor már nem feltétlen rendelkezett katonai tapasztalattal, inkább az adminisztrációban tett szert jártasságra, pl. a kancellária szakemberei közül több is került a nagyvezíri posztra (pl. Elmas Mehmed pasa [1695-1697], a zentai csatában az oszmán csapatok vezetője a nisándzsi feladatkörét töltötték be korábban). A döntéshozatal folyamatába az állami funkcionáriusok mellett immár olyan szereplők is beleszóltak, akik nem rendelkeztek palotaiskolai képzettséggel, mint a szultán édesanyja, vagy ágyasai. Ez az az időszak, amikor a hárem, és az itt szolgálatot teljesítők szerepe megnő, új hatalmi központként kezd funkcionálni,25 ezáltal közvetlen befolyást voltak képesek gyakorolni az uralkodóra. Nem véletlen az, hogy az 1656-ban a nagyvezíri posztra kinevezett Köprülü Mehmed pasa feltételül szabta a pozíció elfogadásához, hogy sem a fiatal IV Mehmed szultán, sem édesanyja, Turhan nem szólnak bele a nagyvezíri hivatal ügyeibe.26 Maga az elit összetétele is megváltozott: egyre több szabad születésű muszlim, illetve szabadnak számítandó, a devsirmerendszeren keresztül korábban bekerültek leszármazottjai vezetik az állami bürokráciát. A vezíri és nagyvezíri posztokon azonban megmarad a rabszolgaelit vezető szerepe.27 A követek fogadása Konstantinápolyban A konstantinápolyi tárgyalások a 16. században egy régen kialakult szokásrendnek megfelelően történtek, amelyek a keleti hagyományokat követték. VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár (908-959) már ceremóniakönyvet hagyott utódaira, amelyben leírja a teljes fogadási rendet.28 Ennek egyes elemei azután továbbélnek az oszmán udvari ceremóniákban. A követeket érkezésük pillanatától kezdve alávetették az oszmán uralkodó hatalmi-reprezentációs törekvéseinek, bevonulásukkor ugyanis elsősorban a város erődítéseit, katonai hatalmát mutatták meg nekik, az egészet úgy elrendezve, hogy Konstantinápoly egyfajta megerődített város képét mutassa - bár fekvésénél fogva, védelmi szempontból természetesen nem volt annak tekinthető.29 30 A bevonulást követően az önálló konstantinápolyi rezidenciával nem rendelkező követeket a Követek Házában (Elçi Ham),i0 a többieket saját házukban, Galata-Pera városnegyedben 23 Murphy 2008.253. Murphy egyenesen úgy fogalmaz, hogy az 1550 utáni Oszmán Birodalom nem a lőporra, és nem a kard erejére, hanem a papírra épült. 24 Inalcik 2002.196.; Ágoston 2009.236. 25 Fodor 1992.20. 26 Ilgürel 2002.259. 27 Fodor 2001.32-33. 28 Withby 1992.301.;Jönsson-Hall2005.47. 29 Necipoglu 1991.62. 30 Eyice 1995.15-18. Itt lakott például Verancsics Antal követsége 1553-ban. 135
