Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában
Az uraknak most is előbbre való volt saját birtokaik védelme, mint a veszélyeztetett haza megmentése és így a mégis megajánlott és összegyűjtött embereket inkább saját váraikba vitték, mint a királyi táborba. "71 Ferdinánd király az 1553. évi soproni országgyűlésen nem is mulasztotta el felhívni erre a figyelmet : „az elmúlt esztendőben több vár elveszett, és a királyi sereg súlyos veszteséget szenvedett, mivel a rendek, bár ismételve jelhívattak, vonakodtakfegyvertfogni. Márpedig illő dolog, hogy azok, kiknek életök és vagyonuk veszélyben forog, minden alkalommal készek legyenek az ország védelmére."72 73 74 Az azóta is folyó vádaskodás és magyarázkodás helyett - melyből történelmi távlatban a hazai történettudomány is igencsak kivette részét az idők folyamán 3 - olyan irányba lenne jó továbblépnie oknyomozó történetírásuknak, hogy végre megtudhassuk, miért is történt - vagy nem történt - az országban mindaz, ami az 1552. év katonai katasztrófáit okozta, vagy ami épp ezeket enyhíthette.'4 Hadtörténeti szempontból nézve: vajon mekkora sereggel is rendelkezett 1552 júliusában, a palásti csata előtt Erasmus Teuffel főkapitány, amellyel nem kellett volna „tétlenül vesztegelni Léva alatt”, miközben a budai pasa mintegy 8000 fős hada sorra elfoglalja a nógrádi váracskákat?75 Vajon Eger ostroma alatt a térség megyei felkelő hadainak vezetésével megbízott Balassa Menyhért főkapitány miért is maradt egyedül mindöszsze 200 saját katonájával a rakamazi táborban 1552 őszén - ha az előző évben Báthori András még állítólag 7000 ember felett parancsokolt a térségben? Vagy, hogy mekkorák is voltak pontosan azok a hadak, melyekkel sem Miksa főherceg Rimaszombattól, sem Bebek Ferenc - az északi megyék katonaságával (?) -, sem pedig a Győrnél vára71 Demkó 1916. 22-23. A kb. 2000 fős egri védőseregnek valójában nagyjából fele királyi katona volt, hiszen a tartósan a várban állomásozó 400 katona is a király katonája volt, s ehhez társult még az 560 fős erősítés is. vő. Szántó 1985.187,191. 72 MOE 1876.415. 73 „...a vármegyéket pedig szeptember és októberben kelt leveleiben szólító fel, hogy az elmúlt márcziusi gyűlés végzései szerint danaáraikat Nádasdy Tamásnak és Balassa Menyhértnek az országfökapitányainak zászlói alá mennél elébb állítsák ki. Móricz herczegokt. közepén valahára le is érkezett ugyan Győr alá. De a magyar uraknak nem tetszék e későn s oly csekély erővel megkezdett hadjárat, melyet a rossz időnek korán beállta miatt sem várhattak jelentékenyebb eredményt; sőt méltán attól féltek, hogy a német had távozta után a budai basa még csak ingerültebben fogja megtámadni a felvidéket." Horváth 1871.264. vő. „A bécsi hadvezetés nem vállalkozott az egri vár alól elvonuló megvert ellenség üldözésére és megsemmisítésére. [...] Móric szász választó a győri tábor fővezére [... ]figyelmen kívül hagyva a támadásra kedvező lélektani pillanatot - szétbocsátotta csapatait, ahelyett, hogy hadával Ali fáradt és megcsappant seregét megtámadta volna." Szántó 1985.238. 74 A Fráter György tevékenységével kapcsolatos kérdések egy részére remélhetőleg Oborni Teréz új életrajzi monográfiája adhat majd új válaszokat: Az ördöngös Barát. Fráter György életútja ( 1482-1551) Kézirat, megjelenés alatt. 75 Szántó 1985. 146. vő. „a külföldi parancsnokok a király utasítására tettek ugyan bizonyos előkészületeket Drégely felmentésére, de megfelelő felmentő sereg összegyűjtésére hetek kellettek. Erasmus Teuffel zsoldosokból álló serege Drégely várától mintegy öt mérföldre, Léva tájékán gyülekezett. De a sereg Drégely ostroma idején még nem volt teljesen együtt, a felvidéki megyék nemesi felkelése pedig éppen csak elkezdödött."Uő. 143-144.; Acsády Ignác szerint mindössze 1000 emberről volt szó! Acsády 1904.204. 107
