Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában
státuszán a későbbi, 1516 és 1521 közötti újabb francia-navarrai sikertelen hadjáratok már nem tudtak változtatni, Alsó-Navarra véglegesen Kasztília, majd Spanyolország részévé vált.49 Milyen tanulsággal szolgálhat számunkra Navarra meghódítása? Sok hasonlóság fedezhető fel abban, ahogy Aragóniái Ferdinánd még a támadás megindítása előtt kiépítette navarrai támogatói bázisát, ahogy őket a támadás közvetlen megindítása előtt Burgosban tárgyalásra hívta, illetve, ahogy a haderőt és annak utánpótlását megszervezte. Pár évtizeddel később, Erdély kapcsán a gyalui tárgyalások, bátori egyezmény, a királyi seregek bevonulása és az utánpótiás megszervezése hasonló elvek mentén valósult meg. De érdemes összevetnünk a tartomány igazgatásának megszervezését: Comares márki személyében egy energikus főúr kezdte meg az új Navarrai berendezkedés kialakítását.50 Sőt a navarrai uralkodó politikából történő kizárása (ezen esetben a kifinomultabb eltávolítás - lásd Jagelló Izabella - helyett konkrétan kiközösítés) is párhuzamokra ad módot. Az 1513. évi pamplonai cortes folyamata, az aragóniai-kasztíliai érdekeket támogató navarrai főurak részvétele szintén felidézi azt a módszert, ahogy a Habsburg kormányzat igyekezett megszervezni Erdély irányítását Castaldo seregeinek bevonulását követően.51 Lehet-e a párhuzamok mögött bármi más, mint puszta józan politikai ráció? Talán igen: tekintettel arra, hogy a későbbi I. Ferdinánd magyar király, aki legfelsőbb szinten meghatározta a magyarországi országegyesítéssel kapcsolatos Habsburg stratégiát, 1512-ben, 9 évesen pont pár száz kilométerre, Aragóniái Ferdinánd udvarában nevelkedett. Ugyanakkor talán nem teljesen indokolatlan azt feltételezni, hogy személyes élményeket is gyűjtött, illetve nagyapjától napi szinten halhatott gondolatokat a navarrai események kapcsán. E feltevést erősítheti az a tény is, hogy amikor Aragóniái Ferdinánd Burgosban tárgyalt a navarrai rendekkel 1512 tavaszán, az ifjú infáns szintén jelen volt és személyes tapasztalatokat is szerzett Navarra integrációja során.52 Az infáns ifjonti tapasztalatát Erdély kapcsán is előhívhatta, mikor már érett uralkodóként alakította ki az 1540-es és 1550-es években folytatott országegyesítési politikáját, stratégiáját. Közismert, hogy Aragóniái Ferdinánd és udvara milyen jelentős hatással volt egészen 1517-ig az ifjú Ferdinánd infáns nevelésére és uralkodói formálódására.53 Németalföld i567-1572 A németalföldi hosszú háborút szokás a 16. századi nyugati történelem egyik legkiemelkedőbb, legvéresebb, legnagyobb haderőket megmozgató és legintenzívebb 49 A Navarrai királyság integrációjáról lásd Jimeno Jurío 2014.; illetve Suárez Fernandez 1985. 50 Esarte Muniain 2014.153-180. 51 Oborni 2002.23-36. 52 Huerta 2004.106. 53 Ferdinánd király későbbi személyiségfejlődésére lásd Flagel 2004; Schmidt 2004. 102
