Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)

Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában

tármenti várakat a Ferdinánd által kijelölt és hozzá hű navarrai kapitányok irányítása alá helyezik. 1512. július 10-én a kasztíliai haderő a baszkföldi Vitoria felől megtámadta a határmenti Goizuteát. Valamivel később Ferdinánd az aragóniai cortes felhatalmazását kérte Navarra megtámadásághoz, amit kb. két hónappal később meg is kapott. Addigra valójában Navarra meghódítása már majdnem be is fejeződött.46

Mekkora haderő indult Navarra ellen? Vitoria felől, Alba II. hercege, Fadrique Álvarez de Toledo irányítása alatt 2500 könnyűlovasból (jinete), 12 000 gyalogosból, 1500 lándzsányi nehézlovasságból és mintegy 20 ágyúból álló sereg indult nyugatnak. A mintegy 16 000 fős haderő július 25-én megostromolta Pamplonát, majd szeptember 9-én elfoglalta a másik jelentős várat, Tudelát. Alsó-Navarra megszállását követően Álba hercege megerősítette a seregét pár egységgel: Zamora püspöke küldött 400 főt, Észak-Afrikából, továbbá még 750 gyalogost irányítottak át a térségbe. Majd ősz elején újabb 300 könnyű lovas és 2900 gyalogos csatlakozott a sereghez. Az így kiegészített sereg átkelt a Pireneusokon és Felső-Navarra ellen indult. 1512 októberére Alsó-Navarra védelmére 6600 fő gyalogos, 1600 könnyűlovas maradt.4'

A navarrai-francia ellentámadás nem késlekedett sokat: III. dAlbret János király szövetségben XII. Lajossal mintegy 30 000 fős francia-navarrai haderővel támadt Felső-, majd Alsó Navarrára három irányból. Lautrec 10 000 gyalogossal és 400 lovassal Guipúzcoa felé, I. Ferenc dauphin, későbbi király, hasonló méretű sereggel (köztük 6000 svájci gyalogossal és 2000 nehézlovassal), illetve III. János Pamplona felé. A mintegy 15-16 000 főt számláló aragóniai véderő várakban volt szétszórva. Ferenc és III. János seregei Pamplona alatt egyesültek és november első napjaiban ostrom alá vették az Álba hercege által védett várost. A mintegy 20 000 fős ostromsereg kb. egy hónapon keresztül kísérelte meg elfoglalni a várost, viszont november végére megérkezett Nájera hercegének 6000 fős gyalogos felmentő serege. Az utánpótlással rosszul ellátott navarrai-francia sereg visszavonult, hátában az aragóniai-kasztíliai és navarrai üldözőkkel. December végére tulajdonképpen le is zárult Navarra meghódítása.48 Az első körben az Aragóniai Koronához csatolt Navarra első alkirályát, Comares márkit, még december 17-én nevezték ki. 1513. márciusában összehívták a navarrai cortest, ahol a francia-párti urak kivételével mindenki megjelent. A cortes során Aragóniai Ferdinánd esküt tett a navarrai jogok betartására és megerősítette a királyság előjogait, privilégiumait (jueros), illetve kiközösítették a navarrai királyt. Navarra későbbi helyzetét meghatározta, hogy az 1515-ös burgosi cortesen a királyságot Aragóniai fennhatóság helyett a kasztíliai korona részévé tették. A tartomány

46 Jimeno Jurío 1989.12-32.; Suárez Fernandez 1985.

47 Esarte Muniain 2014. A seregek méretéről lásd 109-111. oldal. Álba herceg hadjáratáról lásd részletesen a kortárs Luis Correa eredetileg 1513-ban, Salamancában publikált művét. Correa 1843.

48 A navarrai-francia ellentámadásról lásd Esarte Muniain 2014.112-153.

101