Bujdosné Pap Györgyi et al.: Mozgó frontvonalak. Háború és diplomácia a várháborúk időszakában 1552-1568 - Studia Agriensia 35. (Eger, 2017)
Korpás Zoltán - B. Szabó János: "Ha követségbe jöttek, sokan vannak, de ha katonának, kevesen." Az 1551-es országegyesítési kísérlet katonai hátteréhez: 16. sázadi Habsburg haderők és stratégiák Európában
Navarra Spanyolország egyik elfelejtett, elbújt és földrajzilag rendkívül színes területe a régi középkori Navarra. A terület Kasztília és a franciaországi Béarn között beágyazva keletről Aragóniával határos, nyugatról pedig a baszk tartományokkal (Álava, Guipuzcoa). A tartományt a Pireneusok vízválasztója osztja a déli, ma spanyolországi Navarraként ismert Alsó-Navarrára és az északi Felső-Navarrára, másnéven Ultrapuertosm, ami ma Franciaország része. Sok szempontból nagyon tanulságos, hogy e terület miként vált a spanyol és francia királyságok részévé. A spanyoloknak Navarra 1512-es meghódítása során - nemcsak a földrajzi adottságok, a nehéz hegyi terep párhuzamai okán - megvolt a maguk „Erdélye”: nem célunk, hogy Navarra történelmére részletesen kitérjünk, ám azt érdemes kiemelni, hogy e tartomány a kasztíliai-aragóniai hódítást követően is hosszú évszázadokig megtartotta jogi különállását, alkirály kormányozta, illetve érvényesültek a helybéli történelmi jogok, ún. fuero-k. Az aragóniai, francia és kasztíliai uralkodók már a 12. századtól folyamatosan törekedtek Navarra meghódítására több-kevesebb sikerrel. Aragóniai Ferdinánd már 1486-ban megtette az első lépéseit Navarra meghódítására. De XII. Lajos francia király is követelte az elkövetkező évtizedekben Béarn és a Foix-ház bizonyos, navarrai kézen lévő birtokait. 1505-ben az előző évben megözvegyült Katolikus Ferdinánd megházasodott az akkor mintegy 18 éves Germaine de Foix-val. Ennek okán Ferdinánd még inkább jogosultnak érezte magát, hogy részt vegyen a három hatalom - a francia, az aragóniai és a kasztíliai koronák - által fenyegetett Navarra birtoklásának rendezésében. A jogalapot Germaine testvére, Gaston de Foix halála okozta: Ferdinánd sógora, egyben Nemours grófja, történetesen XII. Lajos francia király hadvezéreként vett részt az itáliai francia-spanyol háborúkban és 1512 áprilisában a spanyolok ellen vívott győztes ravennai csatáját követően halt bele harctéri sérülésébe. Ferdinánd tárgyalásokat kezdeményezett XII. Lajossal, hogy Germaine de Foix a teljes örökséget megkapja - jelentős birtokokról volt szó, amelyek a Pireneusok északi oldalán helyezkedtek el (Narbonne, Foix, Béarn, Bigorre). Hogy a tárgyalásokat „megsürgesse” az „aktuális” Szent Liga tagjai, Miksa császár, VIII. Henrik angol királyt, több fronton is támadást indítottak a Francia Királyság ellen. 1512 tavaszára a Kasztíliai Királyság területéről, elsősorban Guipuzcoa felől akkor már több betörés is történt, amelyekkel Navarra határvédelmi képességeit tesztelték. 1512 áprilisában a kasztíliai Burgosban tárgyalt Aragóniai Ferdinánd a navarrai urakkal, illetve legfőbb képviselőjükkel, Pedro de Navarrával. A tárgyalás során bár Ferdinánd kezdeti követeléseit elutasították, de Pedro de Navarra és Juan de Jaso, a navarrai királyi tanács elnöke felajánlották a navarrai cortes esküjét, hogy nem engednek át semmilyen, a Szent Liga ellen készülő haderőt, illetve, hogy a ha100
