Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664

embert, Dzserráh Kászimot, aki a szerájban nevelkedett. Váradot a régi hódoltsági veterán, Gürdzsí Kenán, a volt budai pasa őrizte, Temesvárt pedig két éve, 1661 szeptembere óta a Köprülük felfedezettje, Kücsük Mehmed irányította, aki egyúttal a váradi tartomány kiépítésének és az erdélyi konszolidációnak az egyik kulcsfigurája volt, s aki az év első felében is a fejedelem mellett tartózkodott Az egész vidéket gyakorlatban a szerdári rangra emelt Kösze Ali, az elhunyt Köprülü Mehmed nagyvezír jobb keze kormányozta, immár harmadik éve, boszniai pasaként. Röviden tehát: mire a birodalmi hadak a hadműveleti terület közelébe értek, a végvidéket kipróbált Köprülü párti főemberek foglalták el. Ráadásul többen igen jól ismerték a hódoltságot: Jakováli Haszan itt nevelkedett fel, Gürdzsí Kenán, Kösze Ali és Kücsük Mehmed pedig már évek óta itt szolgáltak. A hat tényleges tartománnyal rendelkező beglerbégen kívül még számos pasa volt jelen a térségben. Pécs mütaszarrifja Diláveroglu Murád pasa volt,6 Szegedé kezdetben Bekir, majd Hizir.7 (Bekir később Pozsegába került)8 A szerémi müteszarrifj Ibrahim pasa gondoskodott az eszéki híd védelméről,9 Hercegovinát pedig egy politikai kalandor, a hódoltságot is megjárt Csengízáde Ali pasa irányította.10 A térségben állomásozott - egyelőre ismeretlen helyen - Csávusoglu Mehmed pasa is.1 '

A fősereg június 8-18. között pihent Belgrádban, július 5-6-án kelt át a Dráván Eszéknél, majd az ősi hadiutat követve július 17-én ért Budára. Az oszmánok innen hosszabb pihenő után Esztergomon keresztül Újvár alá vonultak, amelynek ostroma augusztus 16-tól szeptember 26-ig tartott. A nagyvezír csak egy hónappal később indult meg, Léván, Nógrádon, Vácon és Pesten keresztül ért vissza Budára (november 12-14.), hogy Belgrád felé téli szállásra vonuljon.

A hadjáratot alapvetően a főerők verekedték végig, de velük tartottak a budai és a boszniai csapatok is. Mindeközben két mellékhadművelet is zajlott, részben nyilván a siker reményében, de részben az ellenséges csapásokat megelőzendő. A Dunántúlon Jakováli Haszan kanizsai pasa mellé rendelték a pécsi arpalikos Diláveroglu Murádot és a pozsegai arpalikos Bekirt.12 Ez azt jelenti, hogy a térségben komoly erőkoncentráció jött létre: a kanizsai tartomány négy szandzsákjából kettő (Kanizsa és Szigetvár) személyesen a beglerbég vezetése alatt állt, a másik kettőt (Pozsegát és Pécset) pedig mázul pasák irányították. Július közepén - éppen akkor, amikor

6 Parancs a pécsi Diláveroglu Murád bégnek: Siessen Kanizsára. 1663.július 7-16.,Fekete 1993.242.

7 Fekete 1993.244.

8 Fekete 1993.241-242.

9 Fekete 1993.243. Ö már 1662 novemberében is a Szerémség jövedelmeit élvezte (Fekete 1993. 230.), s e minőségében állomásozott Erdélyben Kücsük Mehmeddel együtt, ahonnan 1663 januárjában, minden bizonnyal a készülő hadjárattal összefüggésben rendelték vissza. Oral 2000 88.;MTT 1871,223.; TMLII,419.

10 Rendelet hozzá 1663. május 9-18.: Fekete 1993.236.

11 Parancs Csávusoglu Mehmed pasának: a hidat Esztergomnál állítsa újra össze. Fekete 1993.245.

12 Fekete 1993.242.

95