Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Sudár Balázs: Török hadak Magyarországon, 1663-1664
a nagyvezír Buda felé tartott - ezeket az erőket Kanizsára rendelték, elsősorban a tartomány védelmére, és természetesen azért, hogy a fősereget egy déli keresztény támadás hátba ne kaphassa.13 Nemsokára azonban (augusztus 13.) támadásba lendültek, s megkísérelték Zrínyi-Újvár lerombolását, az akció azonban komoly vereséggel végződött: a 7000 fős kontingensből több százan elestek.14 Eközben az északi pasaságok is megmozdultak. Dzserrah Kászim egri pasát szintén július elején a nagyvezír budai táborába rendelték ágyúival egyetemben. Az egyelőre Szegeden állomásozó mutaszarrifot, Hizir pasát a hónap végén szintén a nagyvezíri táborba, majd néhány nappal később tartományi vezetője, Dzserrah Kászim pasa mellé rendelték. Az egész egri haderőt pedig szeptember végén a Nógrád ostromával megbízott Kaplan Musztafa parancsnoksága alá küldték.15 Odarendelték a váci - azaz a névleges nógrádi - béget is.16 Nógrád ostromára a nagyvezír egyetlen „birodalmi” kontingensét, a karamáni sereget rendelte ki, amelyet komoly helyi erők támogattak. A magyarok azonban ebben lehetőséget látnak, és támadnak, de beleakadnak az egriekbe, akik megverték őket.1 A keleti régió eseményei nehezebben láthatóak. Gürdzsí Kenánt május elején nevezték ki Váradra, és egyik első ismert feladata a Fekete Körös hídjának megerősítése volt a Várad és Jenő közötti út biztosítására, s feltehetőleg a feketebátori palánk megerősítésével kellett foglalkoznia. Hogy a későbbiekben mit csinált, nem tudjuk, de egészen biztosan elvezényelték a tartományából, mivel augusztusban Kücsük Mehmed jenői/temesvári pasát rendelték Várad védelmére.18 Várad azért volt különösen fontos, mert Erdély és Felső-Magyarország határát felügyelte. A nagyvezír a hadjáratra rendelte a vazallus uralkodókat is: a krími kánt, az erdélyi fejedelmet és a román vajdákat is. Ez utóbbiak zömmel Erdélyen keresztül vonultak a hadműveleti területre. Apafi Gyulafehérváron gyűjtötte össze a csapatait, majd Alvincra tette át a táborát, ott találkozott az elé vonuló Kücsük Mehmed váradi pasával. A havasalföldi vajda a bozai szoroson átkelve a Barcaságon keresztül vonult Szeben felé. A tatár kán a fiát, Ahmed Girájt küldte el kb. 10.000 lovassal, hozzájuk csatlakozott a moldvai vajda ezer gyalogossal és 3000 lovassal, ők Brassó felé jöttek. A találkozási pont Szeben volt, ahol a vezetők között tárgyalások folytak, Kücsük Mehmed pedig nehezményezte az erdélyiek készületlenségét. A tatárok és a vajdák Magyarországra vonultak, s hamarosan Kücsük Mehmedet is visszarendelte a nagy-13 Fekete 1933.244. 14 EsterhAzy 1989. 129. A török halottak számát a különböző források nagy szórással adják meg. Vö. Széchy 1898.30. 15 Fekete 1993.244., 246., 247. 16 Fekete 1993.247. 17 Oral 2000.96. 18 Fekete 1993.244. 96
