Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Szirácsik Éva: Ember tervez, Isten végez. Balassa III. Imre katonai szerepvállalása a divényi utadalma tükrében

zaklatását."10 Szerintünk a birtokai visszaszerzése lehetett a végső célja.

A budai basa panaszára - a vasvári békét megtartani igyekvő I. Lipót császár és király - a kassai törvényszék elé idézte az engedetlen magyar nemest, ahol 32 bűntényt olvastak a fejére. A fogságra ítélt Balassa III. Imrét a pozsonyi vár börtönébe zárták. Az őrizete nem lehetett szigorú, hiszen 1665 végén megszökött börtönéből.10 11

I. Lipót 1666 januárjában elrendelte összes javainak elkobzását, de ő 3000 fős fegyveres kíséretével hazatért Divénybe a szakirodalom szerint Az 1660. évi urbárium azonban csak néhány fizetett katonát említett Balassa III. Imre divényi várában. Az úrbéri összeírás egy porkolábot, egy czaibertet, egy dobost, egy tizedest, három pattantyúst és 22 hajdút, tehát 29 főt említett összesen.12 Hogyan nőhetett több ezerre ez a létszám? A kérdést Belitzkyjános történész oldotta meg a következő módon. „ 1667- ben Nógrád megye új szabályokat adott ki a paraszttisztek számára, amit Balassa Imre 1663- tól 1665-igfolytatott »tevékenysége« is indokolt. Balassa ugyanis a nemesi vármegye által kinevezett paraszthadnagyokat önhatalmúlag letette és a »vármegye bosszúságára, másokat tött a maga jószágában és azokkal nem vice ispán uram, hanem -az 1659. évi törvény ellenére - « maga szolgáltat most is magának.” Belitzky rámutatott arra is, hogy ez a kezdődő kuruc mozgalom előjele volt, s összefüggött a Wesselényi-felkeléssel is.13

A parasztvármegye felhasználásával tehát hatalmas seregre tett szert Balassa. A vár „a kalandorok és rablók fészkévé válik, akik tág környezetük rémeivé válnakjegyzi meg Ján Zilka. Különféle mondák is beszámolnak részegeskedésekről, féktelenségekről, ami lehet, hogy összefügg az otthonuktól távol lévő parasztemberek nem túl kifinomult viselkedésével. A bőséges lakomákkal és a szigorú fegyelmezésekkel jellemzik a mondák Balassa viselkedését embereivel kapcsolatosan.14 Lehetséges, hogy ez nem személyiségjegy volt, amit későbbi írásai sem igazolnak, hanem szertelen katonái fegyelmezésére szolgáló vezetői magatartás?

A divényi vár alatt tábort rendezett be embereinek, akik az ő utasítására végeztek katonai hadműveleteket, vagy olykor saját maguk léptek fel támadóan. (3. kép) Balassa a jogtalanságot elkövető embereit is megvédte és támogatta. „Balassa táborában kis csoportok jöttek létre, akik saját szakállukra követtek el bűncselekményeket a környéken. Egyik nap a Kálnó községi parasztok elfogtak két támadó katonát Balassa csapatából, akik fosztogattak és gyilkoltak az utakon. Elvitték őket Gácsba, ahol a vétkeikért felakasztották őket. Amikor ezt Balassa megtudta, kegyetlen bosszút állt. Kirabolta a falut, majd elhajtotta összes jószágát, teheneket, juhokat. Ezen kívül még 130 aranyat kellett nekifizetniük. A faluból való távozás előtt megesküdött, hogy ha elfogja a község hadnagyát, a divényi vár kapu-10 Belitzky 1972.188.

11 Belitzky 1972.188.

12 Szirácsik2013.370.

13 Belitzky 1972.189-190.

14 Sivok 1999.25-29.

59