Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)

Szirácsik Éva: Ember tervez, Isten végez. Balassa III. Imre katonai szerepvállalása a divényi utadalma tükrében

jára fogja felakaszttatni. Balassa bosszúja keserves osztályrész volt ennek a falunak, de nem csak ennek.”'1’ Feltehetően az embereit ezekből az uradalmán kívüli helyeken zajló zsákmányszerzésekből tartotta el, ezért hunyt szemet, és ösztönözte viselkedésüket. A divényi várúr az uralkodóval továbbra is megegyezést keresett, s 1666 tavaszán azért folyamodott, hogy kegyelmi levelét a király saját kezűleg írja alá. Miután remé­nyei nem váltak valóra, áprilisban a Balassa III. Imre megrendszabályozására küldött Wesselényi nádor több faluját fölégette, sok emberét megölte, illetve egyik elkobzott birtokát erőszakkal visszavette. Az a hír járta, hogy az erdélyi fejedelem a szultán aka­rata ellenére katonai segítséget akar küldeni Balassának. Ezt megelőzendő Bécsből 800 gyalogos katona, majd további 1000 német gyalogos, 1000 huszár és 1000 lovas nemesi felkelő érkezett Balassa magánhadserege ellen. 1666. június 10-én a körülzárt Divény vára körül elterülő mezővárost felgyújtották, s Balassa ezer emberével a várba húzódott. A vár ágyúi és a budai, esztergomi, érsekújvári török csapatok felsorakozása a határszélen nem riasztották vissza a nádor és Strassaldo15 16 parancsnoksága alatt álló 6000 katonát. A vár helyőrségének a fegyvereiről közvetlenül az 1666-os elfoglalása után ké­szült összeírás ad információt számunkra. „Ez a divényi vár fegyvereinek és felszerelé­sének a leltára, amit a nádor parancsára a füleki fegyvermester, Krauss Pál készített el.” A dokumentum szerint a vár felszerelésében 15 különböző kaliberű ágyú volt. Az ágyúcsöveken oroszlánok és a Balassa család címere volt kiöntve. A muníciót vasgo­lyók, puskapor és gyújtópálcák alkották. A fegyvertárban 43 sisak, 28 hosszú puska, 30 hajdú puskacső puskatussal, három pár pisztoly és 3400 ólomgolyó volt elhe­lyezve. Szúró és vágófegyverekből 30 lándzsát találtak itt. A leltárban említést tettek a vár és a gát védelmére készült egyéb kellékekről, golyóöntésre szolgáló formákról és kövecskékről. Sajnos a jegyzék azt nem tartalmazza, hogy az egyes hadi eszkö­zök hol voltak a várban elhelyezve.17 Jól látszik tehát, hogy a fizetett katonái helyett magánhadserege többségét a paraszthadnagyai és azok emberei alkották, akik saját fegyvereikkel harcolhattak. Az 1660. évi divényi uradalom urbáriuma szerint az uradalom népe összesen 590 forintot, 358 kila gabonát juttatott évente a Balassa állandó, fizetett katonáinak ellá­tására.18 A parasztkatonái számára mindez kevés lett volna, éppen ezért értékelőd­hetett fel a zsákmányszerzés az 1660-as években, s mindez nem volt jó hatással Ba­lassa III. Imre megítélésére a kortársak körében. A későbbiekben, 1679-1680 táján a földesúri járadék beszedését úgy oldotta meg akkori birtokain, hogy a katonái által 15 Zilka 1999.75-76. 16 Strassaldo tábornok. 17 Zilka 1999.50. 18 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 707 Zichy család levéltára 145. cs. Fasc. 183. No. 1. 60

Next

/
Thumbnails
Contents