Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Zay Orsolya: Uradnak szája íze szerint való étek. Kora újkori táplálkozási szokások a történeti és régészeti források tükrében
ret.20 A liszt és a kovász minősége különféle lehet, attól függően milyen őrlésű lisztet és milyen gabonafélét használtak föl. Létezik fehér, abajdóc ( 1:2 búza, rozs), fekete kenyér (rozskenyér).21 Ezekből Benda Borbála a Batthány család iratai között A, B és C-nek nevezett cipókat talált.22 23 A háromféle minőség a különböző társadalmi rangokhoz kapcsolódott. Vagyis a fehér kenyér volt a legdrágább és a legkeresettebb is a korszakban. ( 11. kép) Erre mutat Bethlen Miklós leírása és egyáltalán a kenyérfélékhez való hozzáállása utrechti tapasztalatai alapján: „Kenyerünk háromféle volt; igen szép fehér francia zsemlye, de hosszúkán sütötték, majd olyan volt ennek az íze s színe, mint az erdélyi szép fehér cipónak, de ez ritka és igen drága volt, csak csemegének hozattam néha egyegy kis német fehér zsemlyét, kivált az írósvaj kedvéért, hanem a második rendbéli kenyérrel éltem. Búzakenyér volt, meglátszott, mert minthogy szitálatlan és lábbal dagasztva sütik, a három-négy darabba tört búzaszemet láttam s megettem; Erdélyben az olyat az asztali vagy alábbvaló szolgám sem enné meg, de itt jó volt. Harmadik rendbéli kenyér Roggenbrot volt, és színére nézve, mint a szederjes vagy fekete posztó, nehéz mind a só, tömött mint a szappan, az ember nem is szelheti, hanem a késsel apró lepény vagy szeletekre reszeli. ízét nem tudom, mert kóstoltam ugyan, és valami savanyú, sebes ízét érzettem, de soha reá nem szokhattam; ott igen eszik, még a gazdag kényes ember, asszony és leányok is. Fentebb említettem, hogy azért sem tudok egyetérteni azzal, hogy a kenyér ne lett volna árucikk, illetve a mindennapi étkezés része, mivel Magyarországon a praebenda része volt. Az viszont bizonyos, hogy eltérő mennyiségeket találunk az urbáriumokban: különböző méretű cipókkal kell számolnunk. (12. kép) Láthatjuk a különbségeket, hiszen Battyány I. Ádám udvarában 2 db, Rákóczi Erzsébet, Wesselényi Ferenc (1663), Nádasdy III. Ferenc (1657) 2 db, Egerben 4 db, Murányban 1 db24 járt az uradalmi ellátásban. Tehát a kenyerek különféle méretekben készültek. Érdekes számolnunk a katonai fejadaggal - Makkai számításai alapján - Benda szerint általánosítást egyelőre nem tudunk: 0,35-0,72 kg közt volt a súlyuk.25 Ezt a pataki sütőházban készített kenyereink alátámasztják. Mi 50-60 dkg-os cipókat sütünk minden évben 1 napi ellátásként, más pékáruk mellett. 60-70 fővel számolva készítettünk eddig ilyen kenyereket, ami egy nap alatt tökéletesen kivitelezhető mennyiségnek tűnik, sőt, emellett másfajta pékáru, illetve sültek is elkészíthetőek ugyanazon a napon. A kenyeret beszolgáltatáshoz is kötik háború idején: Lőcse városában 1662 feb20 Brown 1891.303. 21 Benda 2004.204. 22 Benda 2004.206. 23 Bethlen 2000. http://mek.oszk.hu/06100/061S2/html/bethlen0020001.html [letöltve: 2016.06.26.14:47] 24 Benda 2004.207. 25 Benda 2004.208. 252
