Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
mellett éppen ekkoriban kiépített település- és őrházláncolatba. Ezek elhelyezkedéséről egyébiránt Zrínyi Miklós saját kezű térképvázlata is tájékoztatást nyújt.119 A katonaparasztok által lakott falvakat térképre vetítve egy a Murára támaszkodó, csaknem tökéletesen záródó településláncolat tűnik elénk, amely csak az Alsó-Muraközben, a Mura és a Trnava közötti ingoványos, az év nagy részében vízzel borított terület miatt távolodott el a folyótól. A muraközi katonaparasztság elsődleges feladata ugyanis éppen a Mura partján emelt mintegy két tucat őrhely (korabeli magyarsággal góré) őrzése volt, de a katonaparasztság az ellenséges betörések elhárításában is komoly szerepet vállalt. Az oszlopokon nyugvó fatornyok mindössze néhány fős, rotált őrszemélyzete tartotta szemmel a határfolyóvá előlépett Murát, ellenséges betörés esetén ún. hírlövéssel riadóztatva a Sziget haderejét.120 Az őrházláncolat hatékonyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a Batthyányak által a Rába mentén működtetett védelmi rendszer, illetőleg az 1664 után a Vág partján létesíteni kívánt őrházláncolat számára egyaránt a Zrínyiek muraközi modellje volt a minta.121 A törökellenes védekezésben részt vevő, változatos jogállású és javadalmazású katonaság irányítási struktúrájának átláthatóságát tovább nehezíti, hogy a Zrínyiek által viselt „légrádi és muraközi kapitány” tisztsége mellett létezett egy másik, ugyancsak muraközi kapitányi poszt. Utóbbiak azonban kizárólag az egyes birtokrészek magánkatonaságának ügyeiben járhattak el, amit az is alátámaszt, hogy illetményüket - helyettesükével együtt - uradalmi bevételekből biztosították.122 A muraközi kapitányok tehát valójában a birtokos(ok) magánkatonaságának tisztjei lehettek, mint Kis János, aki 1636-ban a serdülő korú Zrínyi Miklós és Péter közös tisztviselőjeként tűnik elénk.123 Zrínyi Péter javainak 1670. évi elkobzását követően viszont immáron ketten, név szerint Strassina Miklós és Balogh Gáspár töltötték be a muraközi kapitányi pozíciót, előbbi a fiskus, hivatali társa pedig Zrínyi Miklós özvegyének és árváinak birtokrészén.124 A Csáktornyái uradalom megosztásai idején (1638-1649., illetve 1665/1670-1691.) valójában nem történt más, mint hogy a korábban egy személy által viselt hivatalt ezt követően ketten töltötték be, ami mintegy leképezte a Csáktornyái uradalom valós birtokviszonyait. Megerősíteni látszik ezt, hogy a birtokigazgatási apparátus egyéb tisztség119 Pálffy 2000.52. A góré funkcionális és építészeti jellemzőire mindmáig alapvető Takáts 1915. 66-71. Az előképül szolgáló horvát és szlavón végvidéki főkapitányságok területéről vett példák alapján Kruhek 1995.36-37. 120 A muraközi őrházak lokalizációjához Acsády 1888.258-259. 121 Végh 2011.176. 122 ÖStAFHKAAHKHFUR.Nr.278.1681Junifol. 186-187.(MNLOLFilmtárW2166.t.) 123 MNL OL X 27 Acta Zrinyiana-Acta Frangepaniana. 137. (MNL OL Filmtár 5219.t.) 124 MNL OL MKA E 41 Litterae ad cameram exaratae No. 1339. 1678. április 25. (MNL OL Filmtár 7650.t.) 235
