Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
feletti megosztott parancsnokság később is igazolható. Zrínyi Miklós özvegye a sógorával 1667 júliusában kötött egyezség értelmében ugyanis a Muraközben egy kapitányt, Légrádon pedig egy vajdát tarthatott.106 Két évvel korábbi megállapodásuk azonban egyértelműen előírta, hogy ellenséges fenyegetésnél Zrínyi Péter, mint Légrád és a Muraköz uralkodó által kinevezett kapitánya vagy helyettese rendelkezésére kellett a szabadosait bocsátani. A nevezettek minden egyéb esetben azonban kizárólag Maria Sophia Lobi előzetes hozzájárulásával rendelkezhettek a szabad katonák felett.107 A Zrínyiek magánkatonaságának ezen, minden valószínűség szerint legnépesebb, de az uradalmi hadszervezethez csak laza szálakkal kötődő, erősen fluktuáló szabados csoportja feletti irányítás kérdése mindvégig neuralgikus pont lehetett a két fivér viszonyában. Zrínyi Miklós 1640 májusi, légrádi és muraközi kapitánnyá történt kinevezésekor éppen a testvérével való differenciákra hivatkozva erősítették meg a két évvel korábbi családi egyezséget, láthatólag különösen a szabados katonaság feletti joghatóság kérdésében pontosítva az abban foglaltakat.108 A Zrínyi-fivérek 1646-ban, a pozsonyi országgyűlésen Batthyány I. Ádám Kanizsa ellen vetett végvidéki és dunántúli kerületi főkapitány előtt igazították el a légrádi szabad hajdúk miatt támadt - közelebbről sajnos nem ismert - kontroverziájukat. Draskovics János nádor azonban addig késlekedett a határozat megerősítésével, hogy időközben maga is elhalálozott.109 A muraközi uradalom ugyanakkor arra is jó példa, hogy a nagybirtok nem szükségszerűen zárkózott el fizetett katonák alkalmazásától, még ha létszámukat a terményszolgáltatásokkal összevetésben szerény készpénzbevételek nyilván kényszerű korlátok közé szorították is. Zrínyi VII. Miklós 1647 szeptemberében kapott engedélyt az Udvari Haditanácstól egy század dragonyos félfogadására, akiket a Sziget védelmében kívánt felhasználni. A rendelkezés egyértelművé tette azt is, hogy az alakulat fenntartási költségei a birtokost terhelik.110 A lovas és gyalogos harcmodor előnyeit ötvöző csapatnemmel Zrínyi minden bizonnyal a harminc éves háború birodalmi hadszínterein kerülhetett közelebbi kapcsolatba. A főúr a jelek szerint nem sokat késlekedett a német zsoldosok félfogadásával. A Batthyány I. Ádám végvidéki főkapitány által 1648 februárjában, Kanizsa alá indított hadi vállalkozásban Zrínyi több mint félezres kontingensében 65 dragonyosa is részt 106 MNLOLMKAE 148NRAFasc. 1091.No.7. 107 MNL OL MKA E 148 NRA Fasc. 319. No. 3.; ÖStA FHKA SUS Handschriftensammlung Hs. 445.65-66. 108 MNL OL MKL A 14 Insinuata Consilii Bellici No. 78. 1640. május 7. (MNL OL Filmtár 15297.t.) 109 ZMÖM 2003.117. 110 ÖStA KA ZSt. Sr. Bestallungen Karton 10. No. 1457. 233
