Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
kosok nem találtak elegendő fegyverest a Mura-parti őrhelyek őrzésére.82 A török ségeik elengedésével lehetett maradásra bírni, egyes falvak pedig a korábbi betörések következtében eleve üresen álltak.82 83 Hadászati és gazdasági megfontolások tehát együttesen eredményezték a katonaparasztság folyamközi alkalmazását. Az eddig feltételezettnél tehát egy bő évtizeddel korábbi időpont minden bizonynyal a csapatnem megjelenésének egzakt dátuma is egyben. A Zrínyi-fivérek egy évvel korábbi osztálytétele ugyanis a Mura menti őrhelyeken még zsoldosok tartásának kötelezettségét írta elő a feleknek, katonaparasztság létezéséről ellenben nem tett említést.84 1691 -ben Nagy György László, a muraközi és murántúli fiskális javak adminisztrátora is úgy tudta, hogy körülbelül 50 évvel korábban állították ki katonaparasztságot a folyó melletti falvak jobbágyai közül.85 A Csáktornyái uradalom úrbéres népességének tömeges hadra fogása hátterében az állhatott, hogy a Muraközt az 1630-as években és a következő évtized elején a kanizsai vilájetből folyamatos és intenzív oszmán támadások érték.86 Mindez érthető, hiszen a hódoladan, tehát oszmán szemszögből nézve mondhatni „gazdátlan” folyamköz dúlása sem kincstári, sem magánérdekeket nem sértett, sőt kifejezetten kívánatos volt.87 Számunkra az időpont azért bír különös jelentőséggel, mivel a lépésre a testvérek közös birtoklása idején került sor, következésképpen annak kezdeményezőjeként akár Péter neve is felmerülhet. Elsődlegesen a katonaparaszti intézmény megjelenése eredményezhette a summalisták és beneplacentáriusok (illetve értelemszerűen az általuk kiállított fegyveresek) létszámának látványos visszaesését, mindenekelőtt olcsósága okán. N. Kiss István számításai szerint ugyanis egy „nemesi” katona kiállítása ádagosan 1,65 jobbágytelek lekötését tette szükségessé.88 Ezzel szemben egy paraszti sorból kiemelt vagy fegyverforgatóként letelepített lovas átlagosan csak negyed-fél telket mondhatott magáénak, amelyhez 8-10 hold szántó és két hold rét tartozott. A gyalogosok kezén pedig negyed-, vagy annál kisebb zsellértelket írtak össze, szántó- és rétterületük pedig alig fele volt lovas baj társaikénak.89 Egy lovas katonaparaszt tartása tehát alig harmadába-hatodába került az uradalomnak és birtokosainak, mintha ugyanazt 82 Végh 2011.182-183. 83 Uo. 84 MU2010.163.Az 1638. évi osztálylevél a beneplacentáriusokkal együtt libertinusokat is számba vett 85 ÖStAFHKAAHKHFUR. Nr. 344.1691 Oktober fol. 418. (MNLOL Filmtár W 2267. t.) 86 ZMÖM 2003.472,474-477,479-480. A muraközi kártételekre Illik 2013.36-41. 87 Zrínyi Péter értesülése szerint a portyázók a felsöbbség engedélyével dúlták a Muraközt. MNL OL P 1314 A herceg Batthyány család levéltára. Missiles. No. 5411. Zrínyi Péter Batthyány Ádámhoz. Csáktornya, 1638. július 14. 88 MZPÖ 1991.105. 89 Uo. 262-296. 230
