Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
1 tehát nem egyirányú folyamatról van szó.74 Utóbbiból lehetett azonban kevesebb, amit éppen a szolgálónemesség kezén lévő telek számának drasztikus visszaesése jelez. A károsultak csak 1678 után, tehát már a kamarai időszakban, Kollonich Lipótnak, a Magyar Kamara elnökének muraközi látogatását követően kapták vissza egykori zálogbirtokaikat, természetszerűleg a katonai szolgálat terhével együtt.75 Zrínyi VII. Miklós esetében csak egyetlen, Péterével rokonítható eljárásról van tudomásunk. 1649 körül ugyanis az idősebb testvér ragadta magához Malakóczy Miklós jószágát. A nevezett birtokállománya az 1648-ban egy portával jegyzékbe vett - még 1538-ban Ernuszt Gáspártól elnyert - örökjogú, illetve a muraközi uradalomból Zrínyi IV György által 1597-ben, hadi kiadásai miatt 4000 m.Ft-ért, zálog jogcímén elidegenített porciójából tevődött össze.76 A több szempontból is jogellenes lépés hosszadalmas pereskedéshez vezetett a kárvallottak és Zrínyi Miklós között. A jogvitát végül 1667-ben egyezség zárta le, amelynek értelmében a Malakóczyak 8000 rajnai forintért, egy lóért és ingóságokért örökjogon Maria Sophia Löblnek engedték át a folyamközi birtokokat.77 Az unikális eset hátterében a javak visszaszerzésének magától érthető törekvésén túl azonban más okok is meghúzódhattak. Ehelyütt elegendő arra utalnunk, hogy Zrínyi nem sokkal korábban Szécsisziget uradalmát is Malakóczytól vásárolta meg, aki a horvát-magyar főúri család egyik legrangosabb familiárisa volt.78 Zrínyi VII. Miklós 1650 őszén Hudosán, Goricsány és Gyurgyánc falvakban katonaparasztok számára földet osztatott, szolgálataikért cserébe mentesítve őket az úrbéres kötelezettségeik alól.79 A telepítő pátens publikálása óta a katonaparaszti szervezet muraközi megjelenésének dátumaként egységesen ezt az évet jelöli meg a kutatás, az idősebb fivérnek tulajdonítva azt.80 A katonaparaszti hadszervezet valójában már egy évtizeddel korábban is fennállt a Dráva-Mura közén. Zrínyi Miklós és Péter 1639-ben Novakóc, Dekanóc (Dékanfalva, Dekanovec), Dvoriscse (Torökudvar, Turcisce), Torcsiscse (Törökudvar, Turcisce), Szentvid (Muravid, Donji Vidovec), Szelnik, Újfalu és Alsódomború (~, Donja Dubrava) települések lakosságát katonai szolgálatra kötelezték, amelynek ellenszolgáltatásként lemondtak bizonyos földesúri járandóságukról.81 A „hajdúsítás” elsődleges oka bevallottan az volt, hogy a birto-74 NSK Zbirka rukopisa i starih knjiga R 6471 Nikola Zrinski No. 5097., 5098. 75 MNL OL E 202 Acta Zrinyiano-Frangepaniana. l.köt. 153-196,216-217; HDA-785. Obitelj Zrinski i Frankopan. Komorska uprava Zrinsko-Frankopanskih posjeda. Grgur Pavesic 3.1.5.4.1.6. 163-200,240-241. 76 HDA-681 Vlastelinstvo Cakovec kutija 34. No. 2230,2233,2234, kutija 10. No. 1359. 77 Uo. 78 ZMÖM 2003.142. 79 Bene-Hausner 1997.55. 80 Czigány 2004.88.; RÁcz 1969.120-121.; Varga 1969.293.; Zimányi 1960.287. 81 MNL ZMLIV1 .b. Acta congregationalia 1.doboz. 1640.Röz/íVégh2011. 182-183. 229
