Bujdosó Pap Györgyi et al.: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620-1664) korában - Studia Agriensia 34. (Eger, 2017)
Végh Ferenc: Zrínyi Miklós és Péter, a törökellenes határvédelem szervezői. A Muraköz védelmi rendszere a 17. század közepén
fegyveresek) alkotta udvari sereg volt. A Zrínyi Miklós és Péter fekvőségeit két, értékében egyenlő részre rendelő 1638. évi osztálylevél már szemlátomást kiforrott szervezetről árulkodik, ami ugyancsak azt mutatja, hogy a fivérek a lovas csapatnemet nyilvánvalóan az előző generációtól kapták örökül.67 Az összeírt fegyvereseket a forrás következetesen summalistáknak vagy beneplacentáriusoknak nevezi, rávilágítva földbirtoklásuk eltérő jogcímére. A differenciálás alapját az jelentette, hogy előbbiek egy szabott összeg (summa) fejében hasítottak ki maguknak több-kevesebb jobbágytelket a rajta élő úrbéresekkel együtt a Csáktornyái uradalomból. Birtokrészük után azonban - s ez különbözteti meg őket a „valódi” zálogbirtokosoktól - katonai kötelezettséggel is tartoztak az uradalom felé, ami értelemszerűen jószáguk visszaváltásáig állt fenn. A beneplacentáriusok ellenben szolgálati birtokuk fejében voltak kötelesek fegyvert fogni, amelyet az uraság kegyéből (ex beneplacito) mondhattak magukénak, értelemszerűen annak visszavonásáig.68 A csapatnem jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy Josip Adamcek számításai szerint ekkor a Csáktornyái uradalom telekállományának több mint 65 ( !) %-a volt a kezükön.69 1672-ben az úrbéres telkek 48 %-át mondhatták magukénak a nemesi fegyverforgatók.70 Ekkor Zrínyi Péter egykori birtokrészén 193 és fél jobbágytelek volt a nemesek kezén, míg unokaöccse uradalomfelén 256 egész, egy fél és egy harmad telket birtokoltak, jóllehet 1638-ban a két birtokfélen élő familiárisok és szervitorok telekállományát hozzávetőleg egyenlően osztotta fel maga között Zrínyi Miklós és testvéröccse.71 A tekintélyes különbözet magyarázata, hogy Zrínyi Péter több zálogbirtokot (és minden bizonnyal szolgálati birtokokat is) elvont élvezőiktől és azokat a saját birtokrészéhez csatolta. Többek között így járt Újvári János özvegye, akitől Zrínyi a 850 magyar forintos zálogösszeg lefizetése nélkül, erőszakkal vette el breszti (Drávaszilas, Podbrest), novakóci (Muraújfalu, Novakovec) és ferketinci (Alsóferencfalva, Ferketinec) javait, amelyeket még anyai nagyapja, Csőszy András kapott 1608-ban Zrínyi VI. Miklóstól.72 Nem sokkal Zrínyi Péter lefogása előtt ugyanerre a sorsra jutott Vincze Gergely felsőkrályóczi (Felsőkirályfalva, Gornji Kraljevec) zálogbirtoka is, amelyet 1644-ben éppen maga íratott akkori szolgája nevére.73 Zrínyi a részben még muraközi birtoklásának első időszakára (1638-1649) datálódó visszavételekkel párhuzamosan továbbra is ruházott át jobbágy telkeket kölcsön fejében, 67 MU 2010.155-161. 68 MZPÖ 1991.100-104. 69 Adamcek 1972.27. 70 Uo. 71 MU 2010.277-278., 247-248.; MZPÖ 1991.195. 72 MNL OL E 202 Acta Zrinyiano-Frangepaniana. 1. köt. 219-221.; HDA 785 Obitelj Zrinski i Frankopan. Komorska uprava Zrinsko-Frankopanskih posjeda. Cakovec 33.8.7.1. föl. 961 -962. 73 MNLOLMKAE41 Litterae ad cameram exaratae No. 275.1671. július 7. (MÓL OL Filmtár 7650.t) 228
